A bolygó léte a tét - Csökkenteni kell az olajtámogatásokat

- Jelenleg évente mintegy 409 milliárd dollárnyi osztogatnak szét a fosszilis energiahordozók támogatása címén, ami komoly pocsékolásra ösztönzi a fejlődő országokat, ahonnan az energiakereslet és a széndioxid-szennyezés többsége jön - mondta Birol az EurActivnak adott interjújában. Az összeg azért is riasztó, mert mintegy 110 milliárd dollárral magasabb, mint 2009-ben.

Az OECD körébe nem tartozó államok körében a "támogatások megszüntetése az egyetlen lehetséges megoldás", hogy a fejlődés olyan pályára térjen át, aminek 2 fokos hőmérséklet-növekedés lehet a vége. Azonban még az ehhez a verzióhoz tartozó ajtó is bezárulhat, ha a politikai döntéshozók nem cselekszenek gyorsan és határozottan - vélte Birol.

Az IEA fejlődési alapmodellje szerint ugyanis jelenleg hét ország alkalmaz olyan támogatásokat, melyek révén rövid időn belül akár 3,5 fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet. "Ha tartani akarjuk magunkat a 2 fokos növekedést tartalmazó pályához, jóval több országnak kell cselekednie. A legfontosabb feltétel, hogy kialakuljon egy jól koordinált nemzetközi cselekvési program" - tette hozzá a szakember.

A Föld átlaghőmérsékletének 3,5 Celsius fokos növekedése "visszafordíthatatlan hatással" lenne a bolygóra az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint, mely egyben a ma ismert élőlények 40-70 százalékának kipusztulását jelentené.

Birol szerint a következő, Dél-Afrikában tartandó Klímaváltozási Konferencia nagyon fontos, egyben az egyik utolsó lehetőség, hogy az állami vezetők megegyezzenek egy fenntartható fejlődési pályáról. A politikai hátszél azonban egyelőre nem a jó irányból fúj.

A Bloomberg felmérése szerint ugyanis hiába a nagy szavak a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú kihasználása mellett, a szektor támogatása alig egy tizenkettede a fosszilis energiahordozók támogatásának világszerte. Az IEA számításai szerint 2020-ra az összes fosszilis támogatás 660 milliárd dollárra nő világszerte, ami a Föld teljes GDP-jének 0,7 százalékát jelenti.

Amennyiben ezeket a segélyeket megszüntetnék, az energiakereslet 4,1 százalékkal csökkenhetne, az olaj iránti igény napi 3,7 millió hordóval mérséklődhet, a széndioxid-kibocsátás pedig 1,7 gigatonnával eshet vissza.