Az eurón múlik Trichet öröksége

„Egy nap talán úgy gondolhatunk rá, mint aki megmentette az eurót” – mondta a nyolcéves elnöksége lejártával az Európai Központi Bank (EKB) éléről hétfőn távozott Jean-Claude Trichet-ről Tobias Blattner egykori EKB-közgazdász. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatóhelyettese, Guntram Wolff szerint miután egyelőre nem tudni, mi lesz az eurózóna sorsa, azt lehet mondani, hogy még befejezetlen Trichet hagyatéka.

Trichet elnökségének bizonytalan megítélését az okozza, hogy az eurózóna adósságválságának kitörésekor az EKB a bajban lévő tagállamok kötvényeinek felvásárlásába fogott. A program ellenzői szerint a beavatkozással az EKB feladta pénzpolitikai függetlenségét, és a súlyosan eladósodott tagállamok finanszírozásába kezdett. „Az állampapírok vásárlásával Trichet valójában átlépte a Rubicont” – véli Ottmar Issing, az EKB igazgatótanácsának egykori német tagja.

A kötvényvásárlási program elindítása mindenképpen Trichet elnökségének legnehezebb döntése volt, amely teljesen megosztotta az EKB kormányzótanácsát. Emiatt távozott idén tavasszal a testületből, illetve a Bundesbank éléről az amúgy Trichet legesélyesebb utódjának tartott, monetáris héjának számító Axel Weber, majd szeptember elején az EKB vezető közgazdásza, a szintén német Jürgen Stark.

Az EKB tavaly tavasszal indította el a programot, hogy mentőövet dobjon Görögországnak. Miután Írország és Portugália is bajba került, az ő kötvényeiket szintén elkezdte venni a frankfurti pénzintézet. A kötvényvásárlási programot aztán 2011 elején felfüggesztette az EKB, majd a nyár végén Olasz- és Spanyolország kisegítésére újraindította.

Elemzők szerint Trichet azért nyúlhatott ehhez az eszközhöz, mert a görög válság kitörésekor úgy érezte, egyedül az EKB gyors beavatkozása mentheti meg az eurót, miután Berlin és Párizs

a válság kezelésének módjain hosszasan vitázott egymással. Azt a kötvényvásárlási program miatt távozó Jürgen Stark is elismerte Trichet-ről, hogy igazi válságmenedzser volt, akinek szerepe jóval túlnőtt az EKB-n, miután vákuum keletkezett az adósságválság kezelésében a politikai vezetők bizonytalankodása miatt.

Bírálói azt is szemére vetik a francia bankárnak, hogy az eurózóna adósságválságának súlyosbodásakor ez év áprilisában, illetve júliusban is kamatot emelt az EKB az elszabaduló inflációra hivatkozva. Azt azonban kritikusai is elismerik, hogy az EKB

igen szűk, elsősorban az infláció elleni küzdelmet szolgáló mandátuma nem sok mozgásteret adott Trichet-nek, aki így kénytelen volt az árstabilitás megteremtésére összpontosítani a gazdasági növekedés ösztönzésének kárára.

Közvetlenül a távozása előtti megszólalásaiban védelmébe vette a kötvényvásárlásokat; a Bild am Sonntagnak úgy nyilatkozott, hogy mihelyt működésbe lépnek a minapi EU-csúcs keretében elfogadott új intézkedések, nem lesz szükség a program folytatására. A múlt héten, a berlini Humboldt Egyetemen tartott utolsó nyilvános szereplésében – az európai egység megteremtéséért járó Nagy Károly-díj átvételekor tartott júniusi beszédéhez hasonlóan – pedig egy közös euróövezeti pénzügyminisztérium létrehozásának szükségességét emelte ki. „Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem túl merész gondolat egy európai pénzügyminisztérium felállítása, inkább az lehet merész, aki nem fontolja meg a létrehozását” – mondta. Hogy a közös pénzügyminisztériumról szóló víziója mennyire merész gondolat, azt Trichet elnökségének megítéléséhez hasonlóan a jövő dönti el.

A kereskedők szerint a frankfurti szervezet elsősorban nyolc és tíz év lejáratú papírokat vásárolt azt követően, hogy kedd délelőtt, a piaci bizonytalanság közepette csúcsra emelkedtek a kötvényhozamok.

A tíz év lejáratú olasz papírok hozama 6,26 százalékra szökött az intervenció előtt. Legutóbb augusztus 8. előtt, az EKB kötvényvásárlási programjának (SMP) felélesztését megelőzően volt ilyen magas az olasz kötvények hozama.

A kereskedők szerint a frankfurti szervezet elsősorban nyolc és tíz év lejáratú papírokat vásárolt azt követően, hogy kedd délelőtt, a piaci bizonytalanság közepette csúcsra emelkedtek a kötvényhozamok.

A tíz év lejáratú olasz papírok hozama 6,26 százalékra szökött az intervenció előtt. Legutóbb augusztus 8. előtt, az EKB kötvényvásárlási programjának (SMP) felélesztését megelőzően volt ilyen magas az olasz kötvények hozama.-->