Vádak A vörösiszap-katasztrófa nem a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységének következménye – jelentette ki a cég vezérigazgatója. Bakonyi Zoltán ajkai sajtótájékoztatóján cáfolta Illés Zoltán állításait a 2010. októberi balesettel kapcsolatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára korábban azt mondta, a Mal nem akarta folytatni a tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor lejárt az egységes környezethasználati engedélyük.
Bakonyi bemutatta a zöldhatóság 2006-ban kiadott engedélyét, amely tartalmazza, hogy
a következő engedélykérelmet 2010. október 30-ig kell benyújtani. A vörösiszap-katasztrófa október 4-én következett be, annak időpontjáig ezért nem nyújtotta be az újabb kérelmet a Mal. Szerinte a cég hosszú távú terveit a tragédiát megelőzően elkezdett beruházások is igazolják, 1,7 milliárd forintot költöttek a halimbai mélyművelésű bánya bővítésére és a hidrátgyártás korszerűsítésére. A zöldhatóság 2010. szeptember 29-én ellenőrizte a halimbai
bauxitbánya bővítését. A létesítmény Bakonyi szerint 2014-16-ig biztosítja a nyersanyagellátást.
A vezérigazgató cáfolta az államtitkárnak azt az állítását is, miszerint az átszakadt X-es tározót túltöltötték volna. Bemutatta a zöldhatóságnak a Mal környezetvédelmi bírságáról szóló nyilvános határozatát: a helyszíni mérések szerint 215,5 méter tengerszint feletti magasságot vettek alapul a bírság számításához, miközben a kazetta megengedett töltési szintje 216,0 volt. Illés Zoltán egy szakértői véleményre hivatkozva múlt csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek: a talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta 2010 októberében a katasztrófát. Így az szerinte nem természeti jelenség, hanem a Mal Zrt. tevékenységéből származik, ezért a felelős csakis a tulajdonos és az üzemeltető lehet.
Bakonyi Zoltán szerint a felelősség megállapítása a bíróság feladata, az államtitkár kijelentései pedig veszélyeztetik a cég működését és hatezer ember munkahelyét.
A hatóság mind a tizenöt gyanúsított ellen vádemelést javasolt a Veszprém
Megyei Főügyészségnek közveszélyokozás, környezetkárosítás, valamint természetkárosítás bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A gyanúsítottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak.
A hatóság mind a tizenöt gyanúsított ellen vádemelést javasolt a Veszprém
Megyei Főügyészségnek közveszélyokozás, környezetkárosítás, valamint természetkárosítás bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A gyanúsítottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.