Törölhetik a dunai fejlesztési terveket

A Duna alacsony vízállása már komoly gondokat okoz a folyami teherszállításnak. A fuvarozó cégeknek az sem kedvez, hogy törlik a folyó hajózhatóságának a fejlesztését célzó uniós projektet.

Tar Gábor

2011.12.01, 05:00

Nem valósítják meg a Duna hajózhatóságának a fejlesztését szolgáló, uniós finanszírozású projektet – derül ki az EU-s programok módosítási tervezetéből, amelynek a társadalmi véleményeztetése a héten zárult le. A kormány már csak végső jóváhagyásra váró tervei szerint a dunai projektre a 2007–13-as uniós költségvetési időszakban elkülönített 20,7 milliárd forintos EU-forrást kerékpárút-fejlesztésre csoportosítják át. A Közlekedési operatív program módosítását még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, ám a brüsszeli áldás várhatóan hónapok múlva megszületik.

A törölt projekt célja az lett volna, hogy az év nagy részében hajózható szállítási útvonalat hozzanak létre a folyón. A Duna Szob és déli országhatár közötti részén 31 helyen végeztek volna kisebb mederkorrekciót ennek érdekében. A Szob feletti határszakasz szűk keresztmetszeteinek a felszámolása azért nem szerepelt a tervben, mert ahhoz Szlovákiával is meg kell egyezni.

„A gázlókat, hajóútszűkületeket felszámoló beavatkozás elmaradásával Magyarország nem teljesítené a Duna hajózhatóságával kapcsolatos uniós követelményt” – mondta el lapunknak Sass Jenő, a projekt tervezésével megbízott konzorcium vezetőjének, a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Nonprofit Kft.-nek a szakági főmérnöke. Az uniós előírás szerint 2014-re az országnak biztosítani kellene, hogy a nemzetközi hajózásban szokványos, 2,5 méter merülésű hajók évi 300-310 napon akadálymentesen közlekedhessenek. A Duna jelenlegi adottságai mellett ugyanis a hajók az év felében, harmadában csak merülési korlátozással tudnak közlekedni. „A nemzetközi dunai vízi út felén található magyar szakaszt így egy forgalmas autópálya azon központi részéhez lehet hasonlítani, ahol csak egy sávban lehet közlekedni” – érzékeltette a helyzetet Sass Jenő. A vízügyi szakember egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt törlése miatt Magyarországnak vissza kellene fizetnie a környezeti hatásvizsgálatra és vízjogi létesítési engedélyezési tervek elkészítésére kapott négymillió eurós (mintegy 1,2 milliárd forintnyi) uniós támogatást.

A projektet a folyamszabályozásnál felmerülő ökológiai problémák miatt törölhetik. Az operatív programok tervezett módosítását összegző, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtalálható dokumentum szerint a projekt a folyó bizonyos szakaszain többnyire olyan élőhelyek rovására történne meg, ely számos védettséget élvező növény- és állatfajnak ad otthont. A dokumentum ugyanakkor azt is elismeri, hogy a környezetbarátnak számító vízi út használata a levegőt szennyező közúti forgalom jelentős részét válthatná ki, ami

óriási környezeti előny lehetne.

Veszélyben a kukoricaexport

Az aszályos ősz miatt a Duna vízállása rendkívül alacsony, jelenleg 80-90 centiméter körül van. A kedvezőtlen vízállás nehéz helyzetbe hozza az exportőröket, különösen az ezekben a hónapokban kukoricát szállítókat. „Jelentős

kiesést okoz a Duna alacsony vízállása, mára gyakorlatilag le is állt a kukorica Constantába irányuló vízi exportja” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Gabonaszövetség főtitkára hozzátette: a korábbi évek szállításaiból

kiindulva akár kétszázezer tonnányi kukoricaexport is kieshet a vízi szállítás ellehetetlenülése miatt. A szállítást természetesen vasúton lehet pótolni, de ez drágább, mint a dunai

vízi út.

kiindulva akár kétszázezer tonnányi kukoricaexport is kieshet a vízi szállítás ellehetetlenülése miatt. A szállítást természetesen vasúton lehet pótolni, de ez drágább, mint a dunai

vízi út. Fuvardíjemelést okozhat a fejlesztés elmaradása A jelenlegi árszinthez képest a folyami fuvardíjak 20-30 százalékos emelését is okozhatja, ha megvalósul a 20 milliárd forintos elvonásról szóló kormányzati elképzelés – mondta el a Világgazdaságnak Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. A forráskivonás ugyanis nemcsak a víziút-fejlesztések, hanem a karbantartások leállását is maga után vonná, így elmaradna a merülési mélység minimális, 1,5-2,5 deciméterrel történő tervezett javítása is. Átlagban két deciméteres javulással fuvaronként 150-200 tonnával növekedhetne a hajók kihasználtsága.

„Jelenleg a helyzet nagyon rossz: egyes Duna-szakaszokon csupán az 1,3-1,5 méter merülési mélység biztosított a nemzetközileg elvárt 2,5 méter helyett, így az 1400-1500 tonnás hajók csak 300-400 tonna áruval tudnak közlekedni” – magyarázta Bencsik Attila.-->