BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriási meglepetésssel kezdett a világ legnagyobb politikai cirkusza

Iowában elkezdődött a világ legnagyobb politikai cirkusza, az idei amerikai elnökválasztási procedúra. A kérdés az, ki lesz Barack Obama kihívója. Az előválasztás sosem látott szoros eredménnyel zárult, Rick Santorum meglepetésre megszorongatta Mitt Romneyt, a szavazatkülönbség tíznél is kevesebb lehet.

A kis középnyugati állam választói okoztak már meglepetést az Egyesült Államok közvéleményének az előválasztáson kifejezett véleményükkel. Most ha bombameglepetés nem is várható, a regisztrált szavazók legalábbis segíthetnek annak érdekében, hogy letisztuljon a verseny Barack Obama kihívói között. A demokratáknál ugyanis biztosra vehető az elnök újrajelölése, így valójában az a kérdés, ki lesz az ellenfele a november 6-i voksoláson.

A meglepetés most is megérkezett: A szavazatok 99 százalékos feldolgozttságánál már biztos volt: ötvennél, de lehet, hogy tíznél is kevesebb szavazat lesz a különbség Rick Santorum egykori szenátor és Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó között. A New York Times reggel nyolc órás, még nem végleges adatai szerint Santorum 29968, Romney 29964 szavazattal rendelkezett, azaz csupán négy szavazat volt köztük a különbség.

A hárommilliós Iowa nem küld nagy számú delegáltat a republikánus konvencióra, ahol majd kiválasztják az elnökjelöltet, ám a hagyományok és a hatalmas médiafigyelem miatt nagy szerepe van abban, ki lehet a verseny győztese.

Az este nagy meglepetése Rick Santorum volt: elemzők Romney győzelmét, megerősödését várták, ám néhány héttel az előválasztás előtt már látszott, hogy kifizetődött Santorum taktikája, amelyet Iowában választott.


A repbulikánusok elvben eséllyel indulnak Obamával szemben, aki sokat veszített 2008-as megválasztásakor meglévő fényéből: az elnök támogatottsága mindössze 46 százalékos, jóval alacsonyabb, mint Bill Clintoné, George W. Bush-é vagy Ronald Reagené volt újraválasztása évében. Ennél is sokatmondóbb, hogy gazdaságpolitikáját mindössze a megkérdezettek 39 százaléka támogatja. Ám – mint arra rámutat a Wall Street Journal elemzése – a republikánusok még a demokratáknál is kisebb népszerűségnek örvendenek ma. Ennek fő oka az, hogy a párt ultrakonzervatív és mérsékeltebb szárnya az utóbbi időben messzebb került egymástól, mint a két párt valaha volt.


Nem véletlen, hogy a republikánusok körében a versengés már tavaly elkezdődött, és nem is csak a választási gyűléseken: az elsősorban az adósságplafon emelésével vagy az egészségügyi reformmal kapcsolatos ádáz kongresszusi viták a republikánusok ultrakonzervatív szárnyának erősödését mutatták. A Tea Party vezető személyiségei uralták az előkampány kezdeti szakaszát is – közülük Iowáig Michele Bachmann maradt talpon.


Később olyan szerencsebajnokok kerültek előtérbe, mint Herman Cain. A pizzaláncot üzemeltető önjelölt georgiai politikusnak nem sajátos adótervei (9 százalékos kulccsal képzelte el a jövedelem-, a társasági és a forgalmi adót is), nem is súlyos bakijai miatt kellett visszalépnie. Hanem az után, hogy több munkatársa is szexuális zaklatással vádolta, és kiderült, hogy egy atlantai üzletasszonnyal 13 éven keresztül volt viszonya.


Nem ő volt azonban az egyetlen áldozata a republikánusok harcának. Rick Perry texasi kormányzónak ennyi sem kellett, hogy feladja a küzdelmet: egy vitán egyszerűen nem tudta megnevezni melyik az a három szövetségi hivatal, amelyet megszüntetne megválasztása esetén.


Előkerült a politikai süllyesztőből Newt Gingrich is, aki Bill Clinton elnöksége idején volt a képviselőház elnöke. A 68 éves politikus, aki az elmúlt években a Tea Party aktív támogatójának számított, néhány hete még vezette a jelöltek népszerűségi listáját. Úgy tűnik azonban, az iowai választók nem érték be azzal, hogy kampánya nagyjából arról szólt, Obamának, valamint versenytársainak szerinte hol lenne a helye a Fehér Ház helyett.

Ki lesz a vészmadár?

A választás tétje a nem szavazó rétegek mozgósításán múlhat: Obama esetében a fiatal és spanyol ajkú szavazók nyújthatnak segítséget, a republikánusok a Tea Party által felhergelt rétegekben. És ezúttal is fennáll a klasszikus kérdés: lesz-e olyan független vagy legalábbis kívülálló jelölt, amelyik egyik vagy másik jelölttől értékes szavazatokat rabol el, mielőtt eltűnik a süllyesztőben.


A friss közvélemény-kutatások szerint három jelölt között dőlhet el a verseny. Ron Paul texasi képviselő veterán résztvevője az elnökválasztásnak – legalábbis az előválasztási szakasznak. A 77-ik évég taposó politikus 1988-ban a Libertáriánus Párt jelöltje volt, húsz évvel később pedig már a republikánus elnökjelöltségre pályázott – sikertelenül.


A mostani sötét ló nem ő lehet, hanem Rick Santorum. A volt pennsylvaniai szenátor nevét néhány héttel ezelőtt még alig hallotta valaki az előválasztással összefüggésben. Az eltelt időszakban azonban üstökösként lőtt ki a hírnevét főleg a neokonzervatív Fox hírcsatorna szakértőjeként megszerző, 53 éves politikus.


A fő esélyesnek most Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó számít. A 64 éves üzletember négy éve is próbálkozott, ám akkor alulmaradt John McCainnel szemben. Ellenfelei időnként – különösen a melegek jogaival vagy az abortusszal kapcsolatban – változó nézetei, de mormon vallása miatt is ferde szemmel tekintenek a politikusra.

A Szenátus a tét Kisebb hangsúlyt kap, ám az elnökválasztási előkészületetekkel párhuzamosan egy másik versengés is kezdetét veszi az új évben. Ennek a tétje a szenátusi többség elérése. A kongresszus felsőházában most mindössze háromfős többsége van a demokratáknak, és novemberben 23 posztról voksolnak majd. Ezek közül legalább tíz szenátor széke inog, így az ellenzék jó eséllyel tekinthet a novemberi voksolásra, ezzel együtt pedig arra, hogy a 2010 óta meglévő képviselőházi többségük mellett a Szenátusban is átvegyék az irányítást. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.