Megéri felkerülni a világörökségi listára

Noha 2012-t az Országgyűlés a világörökség évének nyilvánította, kérdéses, hogy az állam hajlandó-e vagyonokat költeni arra, hogy új helyszínek kerüljenek fel az UNESCO listájára vagy fenntartsa a meglévőket. „Az örökségvédelem most bebizonyíthatja, hogy nem feneketlen pénznyelő zsák, hanem olyan partner, amely felszínre hozza és kamatoztatja az értékeket” – mondta Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke.

A várományos listán jelenleg is 8-10 magyarországi helyszín szerepel. A pályázók gyakran valamiféle előnyöket (marketing, logo, brand) próbálnak a nemzetközi listára való felkerülés által elérni. Erre tökéletes példa a Hévízi-tó, amely a természeti érték kategóriában jelölt, de kevés az esély a sikerre. Számos tanulmány már bebizonyította, hogy a világörökséggé válás ténylegesen nagyobb turistaforgalmat generál az adott környéken. A címeket elnyert helyszínek bekerülnek az utazási irodák kínálatába, ez pedig az adott településeknek is előnyös, mert a nemzetközi státusszal és jó marketingmunkával népszerűsíthetik magukat. A nyolc hazai és közel ezer külföldi világörökségi helyszínnel kapcsolatos ünnepi év fontos országimázsprogram is lehet. „A világörökségi kérdések átfogó törvényi szabályozása eddig hazánkon kívül Ausztráliában és a Dél-afrikai Köztársaságban valósult meg. Hazánk a világörökségi helyszínek védelmében élenjáró országok közé került” – mondta Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter. A budapesti világörökségi helyszín megőrzésének problémás pontja a védőzóna. Noha a régi pesti zsidónegyedben csökkent a bontási engedélyek száma, az UNESCO szakemberei súlyosan aggályosnak találták a helyzetet. A Tokaji történelmi borvidék kapcsán a testület üdvözölte, hogy Szerencs határában leállították a szalmatüzelésű erőmű építését. Magyarországnak 2013. február 1-jéig mindkét helyszínről jelentést kell benyújtania. „Tavaly 220 ezer látogató kereste fel a barlangrendszert. Több mint 13 ezerrel nőtt az ideérkezők száma” – fogalmazott Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

Hollókő turistaforgalma a válságig évről évre 5-10 százalékkal emelkedett, de évente hozzávetőlegesen még most is 100 ezer vendéget fogadnak a faluban.

Az örökség a jövő tőkéje

Hogy az örökségvédelembe való befektetés más vonalon megtérülne az ország számára, azt jól jelzi, hogy az egyik legrangosabb külföldi útikalauz, a National Geographic Traveler részletesen bemutatta Buda­pest világörökségi részeit, és az UNESCO-helyszíneket értékelő listáján a magyar főváros jobb eredményt ért el például Prágánál, és számos más világörökségi helyszínnél. Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója kiemelte: az örökség nem luxus, hanem a jövő tőkéje.