Egyedül nem megy? - Vitázó közgazdászok

Abban mindannyian egyetértettek, hogy Németországnak vezető szerepe van a közösségben, ahogyan abban is, hogy a jövőt az EU-n belül kell tervezni, amit Csaba László úgy fogalmazott meg: „egyedül nem megy”. Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a Magyarországgal szembeni kritikák újbóli felélénkülésére számít.
Azzal kapcsolatban, hogy vannak-e közös céljai az EU-nak, a közgazdászok eltérő állásponton voltak. Míg Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense úgy vélekedett, hogy az unió ma „szétesett narratívájú” szervezet, így nincs nemzetek feletti, csak egy kormányközi Európa, addig Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora egy három részből álló európai narratívát vázolt fel, amelyek viszont nem állnak köszönőviszonyban egymással. Ez a három - sorolta - az EU2020-stratégia, a válságkezelés és a Lisszaboni Szerződés. „Szép feladat lesz, hogy ezt a három, egymással nem igazán köszönőviszonyban álló narratívát összebékítsék” – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az unión kívüli élet emlegetése felelőtlenség, kártékonyság.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Heim Péter elsősorban a válság szempontjából világította meg a kérdést, és azt mondta, sok olyan válság volt már, mint a mostani. Példaként említette az 1990-es évek végének ázsiai válságát. Az unió "alfája és ómegája" szerinte az, hogy a németek mit szeretnének, az azonban biztos: Németország nem gondolkodik úgy, hogy neki jó lenne az EU nélkül. Az idei év nagy kérdése ezért az: sikerül-e kompromisszumot kötnie Németországnak és a többi tagállamnak - magyarázta.

A panelbeszélgetésen szintén részt vevő Schöpflin György fideszes EP-képviselő ezzel ellentétben a mostani válságot politikai szempontból a legnagyobbnak nevezte, szerinte ugyanis legitimációs deficit mutatkozik az EU-ban, mégpedig az, hogy nincs megfelelően legitimálva a brüsszeli hatalom. Egyre több a törésvonal: így például a 2004-ben, majd 2007-ben csatlakozott 12 ország és a régebbi tagállamok között - ezzel szerinte újratermelődik a régi nyugati-keleti törésvonal -, a nagy- és a kisállamok között, valamint ugyanez várható az északiak és a déliek között - sorolta.
A politikus kitért arra is, hogy szerinte jelenleg csak „szélcsend” van a Magyarországot érő EU-s kritikák megfogalmazásában, az EP emberi jogi bizottsága ugyanis készít egy jelentést az országról, amelyet szerinte módosított formában meg fognak szavazni, és a dokumentum az Európai Tanács elé kerülhet, sőt akár Magyarország szavazati jogát is felfüggeszthetik majd. Mindennek okát Schöpflin György abban látja: „Magyarország kiváló ürügy arra, hogy lehessen mozgósítani a baloldalt”.

A tagállamok és az EU viszonyát firtató kérdésben a közgazdászok elsősorban a versenyképességre és a németek szerepére hívták fel a figyelmet. Pogátsa Zoltán arról beszélt, hogy az EU-t az az ország tudja leginkább használni, amelyik versenyképes. Ebben szerinte három tényező fontos: „foglalkoztatás, szorozva a munkaórák számával, szorozva a termelékenységgel”. Magyarország a foglalkoztatásban a sor végén van, a munkaórák számában viszont az elején, a termelékenység pedig körülbelül 60 százaléka az európai uniós átlagnak. Ezért a szakértő sürgette a foglalkoztatás és a termelékenység fokozását, a munkaórák számának csökkentését.

„Egyedül nem megy” – így összegezte a közösség és a tagállamok viszonyát Csaba László. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a német jellemvonásra, amikor valaki mindent mindenkinél „hivatalból” jobban tud. Megítélése szerint ez a hozzáállás megjelent a Magyarország ellen folytatott eljárásokban is. Heim Péter szerint Németország, a legnagyobb nettó befizető az unióban, azért tudott sikeres lenni, mert a tudást, az oktatást mindenek fölé helyezi.