Változhat az új Munka Törvénykönyve?

Egy hónappal az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) folyamatos egyeztetéseket folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) a jogszabály néhány olyan pontjáról, amely hátrányosan érintené a munkaerőkölcsönző cégeket. Lapunk információi szerint a szaktárcánál a törvénykönyv módosítása is felmerült, egyelőre vizsgálják a lehetőségeket.
A legfőbb problémát a szakma a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Munka Törvénykönyve már nem ad lehetőséget erre munkaszervezési okra történő hivatkozással. Így – aggódnak a kölcsönzők – egy projekt elhúzódása esetén akár új, még nem betanított munkaerő felvételére kényszerülnének a vállalkozások.

Kifogásolják azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kellene fizetni a dolgozók részére, azt, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, és hogy a csoportos létszámleépítés szabályait kellene alkalmazni a jövőben a kölcsönzött dolgozók esetében is.
A szakma felvette a kapcsolatot az NGM-mel, a felvetett problémák továbbra is jelen vannak, ám már zajlik az egyeztetés a lehetséges megoldásokról – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vég Ottó. A munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Adecco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a szakma képviselői optimisták, mert érezhetően van fogadókészség és nyitottság a kormányzat részéről a kifogásolt pontok megoldására.
„Több szcenáriót is elképzelhetőnek tartunk a tárgyalások jelenlegi állása mellett, ám a legfontosabb célunk az lenne, hogy megtartsuk a munkaerő-kölcsönzés esetében kedvező rugalmasságot” – mondta el lapunknak Csaposs Noémi. Az SZTMSZ elnöke megerősítette: folynak még az egyeztetések az NGM-mel.