Hulladékügyben érik az újabb uniós eljárás

Arra fogja kérni az Európai Bizottság a magyar kormányt a készülő új hulladéktörvény ügyében, hogy indokolja meg – például hatástanulmány bemutatásával –, milyen szempontok alapján döntött a magyarországi hulladékgazdálkodás tervezett módon történő átalakítása mellett – közölte Natalia Lazarova, az Európai Bizottság (EB) belső piaci és szolgáltatási főigazgatóságának csoportvezetője a European Federation of Waste Management and Environmental Services (FEAD) delegációjának tagjaival.

Az európai környezetvédelmi szolgáltatókat tömörítő szakmai szervezet hírlevelében közzétett tájékoztatás szerint a magyar kormánynak 10 hete lesz a szükséges válaszok és indoklások megfogalmazására. Amennyiben pedig az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek a magyar fél tájékoztatását, hivatalosan is kötelezettségszegési eljárást indít az ügyben.

Az Országgyűlés elé még tavaly december végén beterjesztett, már zárószavazásra váró jogszabálytervezettel szemben a FEAD, valamint három – a magyar piacon erősen érdekelt – EU-tagállam: Németország, Franciaország és Ausztria is súlyos kifogásokat fogalmazott meg az uniós notifikáció során. Az EUWID Recycling and Waste Management magazin tudósítása szerint az érintettek egyúttal részletes elemzést is csatoltak a tervezethez fűzött beadványukhoz. Az Európai Bizottság első lépésben idén áprilisban további három hónappal meghosszabbította a notifikációs eljárást, amely így most a magyar kormánynak szánt kérdésekkel folytatódhat.

A törvénytervezet egyik legélesebben támadott pontja értelmében 2013. január 1-jétől csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek folytathatnak hulladékkezelési közszolgáltatási tevékenységet.

Ellenvélemény a szövetségtől is

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének véleménye szerint a tervezet jelenlegi formájában történő elfogadása esetében a közszolgáltatásból kiszoruló többségi magántulajdonú cégek részéről a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények alapján jelentős kártérítési igényre lehet számítani, hiszen jelenleg a közszolgáltató társaságok – darabszámra – mintegy 70 százaléka többségi magántulajdon mellett végzi munkáját. Emellett további költségeket jelent a kieső kapacitások pótlása, illetve a már működő, EU-finanszírozással megvalósult hulladékgazdálkodási projektekkel összefüggésben a korábban megítélt és már felhasznált támogatások egy részének esetleges visszakövetelése.