A magyar lélek mélyebb megértése – Orbánékról vitáztak Bécsben

A Magyarország - Agyő, demokrácia? címmel sugárzott, mintegy másfél órás vitaműsorban Prőhle Gergely kijelentette: Magyarország európai elkötelezettségű ország, és az is marad.

A helyettes államtitkár tárgyszerű bírálatokat szorgalmazott a vitában. Úgy vélte, általában véve is több higgadtságra van szükség a politikai diskurzusban.

Paul Lendvai ausztriai újságíró, publicista úgy vélekedett: egyrészről az elmúlt húsz évben sok hiba történt, és "nem lehet mindent egyedül az elmúlt két év számlájára írni", másrészt soha nem zajlott még "ilyen céltudatos hatalomkoncentráció" a rendszerváltás után, mint a 2010-es választás óta, és veszély fenyegeti a demokráciát.

A vita előtt a csatorna bemutatta Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét a magyarországi politikai és társadalmi helyzetről. A film kísérőszövegében egyebek között elhangzott: a Fidesz kormányra kerülése óta Magyarország "következetesen elfordul a demokráciától".
Prőhle Gergely úgy vélte, a film nem tükrözi a valóságot, ehelyett "féligazságokat" tartalmaz, és pamfletszerű. Nehezményezte, hogy csak egy kormánytaggal, Martonyi Jánossal készült interjú, ezzel szemben több ellenzéki személyiséget megkérdeztek.

Előzőleg Ungváry Rudolf író annak a nézetének adott hangot, hogy Orbán Viktor azzal a kijelentésével, miszerint "a haza nem lehet ellenzékben", azt sugallja, hogy a Fidesz azonos a hazával. Ez véleménye szerint félelmet ébreszt azokban, akik nem Fidesz-szavazók.

Az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője, Stephan Ottrubay szerint Magyarországnak a rendszerváltás óta alig volt még lehetősége a demokrácia játékszabályait elsajátítani, és a tanulási folyamat még nem fejeződött be.

Hans Kaiser, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője úgy vélte, a magyarok sok mindent "nem beszéltek végig" történelmükkel kapcsolatban, így például a trianoni döntést és az 1956-os eseményeket. Kaiser kitért arra is, hogy a médiatörvényt "ártalmatlannak" tartja. Strasbourgban a törvény kapcsán "szabályos kampány folyt" Magyarország ellen - jelentette ki. Kaiser és Ottrubay is hiányolta a konzervatív véleményeket a dokumentumfilmből.

Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője úgy vélekedett, a magyar újságírók öncenzúrára kényszerülnek, és a kormányváltás óta "lehetetlen a közszolgálati médiában kormánykritikus adást sugározni". A Médiahatóság élén "Fidesz-közeli" személy áll, és "az ő hatásköre minden, ami a közszolgálati médiában és más médiumokban történik" - tette hozzá.

A dokumentumfilmmel két cikk is foglalkozott a szerdai osztrák sajtóban. A konzervatív Die Presse értékelése szerint a film "nem olyan kiegyensúlyozott, mint lennie kellene", ismert bírálatokat ismétel és sok kérdést megválaszolatlanul hagy. A cikkíró hiányolta, hogy európai konzervatív politikusokat nem szólaltattak meg a film készítői, és úgy értékelte, hogy ezzel szemben a kormány bírálói "bőségesen szót kapnak".

A liberális Der Standard szerint a film "mély benyomást keltő hangulatképet ad". A lap szerint a kormányfőnek az a kijelentése, miszerint Magyarországnak "a saját tengelye körül kell forognia", "szolgáltatja a kulcsot". "A kulcs azonban nem fordul el a zárban, így zárva marad az ajtó a magyar lélek mélyebb megértése előtt, a különlegesség és meg nem értettség érzése előtt - miért olyan erős ez ma is, hogy bármikor politikai eszközként lehet használni?" - állt a cikkben.