Választási feliratkozás: egy nyűggel több
Holnap tárgyalja az Országgyűlés az új választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot. Az indítvány mind a választási részvétel, mind a kampányfinanszírozás rendszerét alaposan felforgatja. A Fidesz elképzelései szerint a kampányfinanszírozást úgy újítanák meg, hogy az állam minden jelöltnek két-hárommillió forintos hozzájárulást adna, és egyéb pénzt csak magánszemélyektől fogadhatna el a jelölt. Jelölt pedig az lehet, aki összegyújt 200 támogató aláírást.
Ha egy kistelepülésen 201 választópolgár él, akkor a falu megfogta az isten lábát. Elég, ha mindenki ajánl mindenkit, minden választópolgár összegyűjti a 200 aláírást a többiektől. Így csak ebből a faluból 201 jelötl került a választókerületi szavazólapra, ami kissé megnehezíti a választást. A falu viszont 600 millió forinthoz jut.
Az egyéni jelölteknek ezután még le kell papírozni a költségeket, azaz számlákkal igazolni a 3 millió elköltését. Erre a legjobb, ha néhány bt-t alapítanak, amelyek jól dokumentálhatóan kampánytanácsokat adnak. Emellett érdemes kampánygyűlésekre kibérelni a számlaképes szomszédok lakását. Ezeknek van némi adóvonzata, de megéri. Végül egymást kell alkalmazni fizetett aktivistaként, ami szintén adóköteles.
Ehhez hasonló eset 1994-ben már megvalósult a dél-baranyai Alsószentmártonban, ahol az 1100 lakosból 370-en voltak jelöltek. A legtöbben bevallották, hogy csak a kétezer forintos támogatás miatt kerültek fel a szavazólapra a kisebbségi önkormányzati választásokon. Ha ennyien voltak kétezerért, mennyien lesznek 2014-ben fejenként 3 millióért?
Nagyobb településeken érdemes megfontolni 200 fős aláíró brigádok megalakítását, akik bárkinek aláírják íveiket. Igaz, a törvény szerint előnyt az aláírók nem fogadhatnak el, de ez a szabály – mivel mindkét fél érdeke a diszkréció – könnyedén kijátszható.
A legnagyobb visszhangot azonban nem a kampányfinanszírozás, hanem az előzetes regisztráció rendszere kapta. Ezt az alkotmányossági aggályokat kivédendő az alkotmányban is rögzítik majd. A tervezet szerint a jövőben csak az a választópolgár szavazhatna, aki kéri a névjegyzékbe való felvételét. Ezt négyévente lehet majd megtenni szeptember 1-től a következő év április 30-ig. A Magyarországon élők személyesen, az illetékes önkormányzaton kérhetik a felvételüket, valamint levélben, szeptember 1. és 15. között regisztrálhatnak a jegyzőnél, vagy elektronikus formában az ügyfélkapun keresztül a teljes feliratkozási szezonban. Akik külföldön élnek, határon túli magyarok, vagy külföldön dolgoznak, levélben és az ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd be a választásokra.
A tervezet egyik előterjesztője, Lázár János az új választási rendszerről tartott sajtótájékoztatón azt mondta: ez arra fogja biztatni az állampolgárokat, fontolják meg, hogy részt vesznek-e a szavazáson. Az állam nem fog választási névjegyzéket vezetni, hanem az állampolgárok jelezhetik, várhatóan 2013 szeptemberétől 2014 márciusáig, élni kívánnak-e szavazati jogukkal.
Pontos magyarázat híján a legtöbb elemző arra következtet, hogy a Fidesz a bizonytalan, utolsó pillanatban döntő, tájékozatlanabb szavazókat akarja távoltartani a szavazástól. Ez rossz lehet a Jobbiknak, de akár a Fidesznek is árthat, hiszen elveszítheti olyan szavazóit, akik kiábrándultak belőle.
Tóth Zoltán, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke, választási szakértő szerint egy elismerten jó és igazgatási szempontból működő rendszert számol fel. Az évtizedek alatt kiépített népesség-nyilvántartási rendszer ugyanis minimális hibaszázalékkal működik. Egy újonnan épülő nyilvántartási rendszer pedig mindig nagyon komoly hibaforrás, a gyengeségei csak menet közben derülnek ki. Ez pedig korlátozhatja az alkotmányban biztosított jogokat, például azzal is, hogy a kistelepülésen élőknek kevesebb esélye van a regisztrációra, mint egy olyan városban, ahol nem csak heti két napban működik a körjegyzőség. „Ha a választáson kiderül, hogy valamilyen személyes adata nem stimmel egy választópolgárnak, akkor el kell őt küldeni – mondta Tóth Zoltán. –Ha mégsem küldik el, az a választási csalások melegágya lehet. De, ettől függetlenül is, ez a tervezett rendszer visszalépés a korábbihoz képest, mivel bonyolultabb és drágább.”
Karácsony Gergely LMP-s képviselő úgy véli, az új rendszerrel a választás szabadsága szenved csorbát. Szerinte minden más ország a lehető legtöbbet megteszi, hogy állampolgárai részt vehessenek a voksoláson, ehhez képest Magyarországon egy olyan rendszert vezetnek be, ami a korábbinál nem passzívabb, hanem aktívabb részvételt követel meg a választótól. Az MSZP szerint a választók tömegeit büntetik az előzetes regisztrációval és minden arról szól, hogy a Fidesz adminisztratív eszközökkel igyekszik választásokat befolyásolni 2014-ben.
Kiszelly Zoltán politológus úgy nyilatkozott: a feliratkozás mindenki számára könnyen elérhető lesz, így nem sérül az egyenlő hozzáférés elve, ugyanakkor a választási részvételt feltehetően csökkenteni fogja, vagyis a korábbi parlamenti és az uniós választási részvétel között lesz valahol az aktivitás, 35-50 százalék között. A politológus szerint az előzetes regisztáció intézményével is politikai döntés született, vagyis mivel a Fidesz kommunikációja arra épül, hogy az elmúlt húsz év rossz volt, mindenből új kell, választási rendszerből is.
„Ezzel egy nulladik kampány is lesz jóval a választások elött, hiszen a regisztrációra is mozgósítani kell majd az embereket, de azzal is együtt jár majd, hogy a választásokat megelőző politikai kampány is átalakul majd – mondta Kiszelly Zoltán. – Éppen ezért az úgynevezett, lejárató kampánypatronokat előbb fogják elhasználni a pártok, vélhetően a regisztráció időszakában. Ezzel együtt a 2014-es, minen korábbinál sokkal tudatosabb döntés lesz, így a pártok stratégiája is ehhez fog igazodni.”
Az Ipsos legfrissebb kutatása alapján az emberek 36 százaléka kívül tartja magát a politikán, nem kíván regisztrálni és így szavazni sem. A választópolgárok egytizede még hezitál, 41 százalékuk mind a választási részvételét, mind az ahhoz szükséges feliratkozását valószínűnek tartja. Az előzetes regisztráció azonban csökkenti a részvételt, ugyanis a választásra jogosultak 13 százaléka potenciális szavazónak tekinti magát, de a voksolásra nem kíván előre jelentkezni. A regisztráció leginkább a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a vidéki városokban élőket tántorítja el a voksolástól. „Másként fogalmazva: a voksolást tervezők háromnegyede az előzetes feliratkozást is vállalja, egynegyede viszont nem” – rögzíti az Ipsos.
Külföldön egyszerűbb a rendszer
Az európai országok szinte mind az automatikus – passzív – regisztráció hívei. A Fidesz által – tévesen – emlegetett francia példa is inkább passzív, mivel 2001 óta már az új generációknak sem kell regisztrálni, csak egy tájékoztatón részt venni. Nagy-Britanniában a folyamatos reigsztráció több száz éves hagyomány. Az inkább aktív regisztrációs országokban is mindent megtesznek, hogy minél kevesebben maradjanak ki a választásból: Kanadában az éves adóbevalláson is lehet regisztrálni egyetlen tollvonással, és a választás napján is be lehet jelentkezni. Ausztráliában minden első választó automatikusan kap nyomtatványt felbélyegzett válaszborítékkal. Mexikóban egyszeri regisztráció van érvényben, de a választási hivatal munkatársai személyesen keresik fel az állampolgárokat.A valódi, aktív regisztáció Bahamára, Burundira, Belize-re és hasonló országokra jellemző, és érdekes módon az Egyesült Államokra, ahol egyre feszítőbb ez a probléma.
A valódi, aktív regisztáció Bahamára, Burundira, Belize-re és hasonló országokra jellemző, és érdekes módon az Egyesült Államokra, ahol egyre feszítőbb ez a probléma. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.