Beragadtak a kvótapénzek

Bajban van több olyan hazai társaság – köztük állami tulajdonúak is –, amelyek évekkel ezelőtt úgy indítottak üvegházhatás-csökkentő beruházásokat, hogy a projekt révén elért kibocsátáscsökkentésért járó kvótákat előre eladták külföldi kormányoknak vagy magánbefektetőknek. Külföldi vevőik sokszor előre ki is fizették a kvóták egy részét, ezzel finanszírozva a magyarországi környezetbarát beruházásokat. Ám egy részük most hiába várja a pénzéért járó kvótáit, mert azokhoz egy ideje itteni partnerük sem jut hozzá, állítják lapunknak azok a társaságok, amelyek a baj okát a magyar államigazgatás hibáiban látják.

A kvóta értékesítését az 1997-es Kiotói Egyezmény tette lehetővé, amely megszabta, hogy az aláíró országok 2008–2012 között mennyi üvegházhatású gázt (ÜHG-t) bocsáthatnak ki. E határ túllépésekor többletkvótát kell vásárolniuk, ha pedig a határ alá kerülnek, akkor a csökkenésnek megfelelő mennyiségű kvótájukat eladhatják olyan országoknak, amelyek kvótahiánnyal küzdenek. Utóbbiak egy másik kiotói aláíró országban klímavédelmi beruházást is létrehozhatnak, és az abból származó kibocsátási megtakarításokból növelhetik saját kvótájukat.

Az egyezmény megszületése után Magyarországon is több ilyen beruházás, „Együttes végrehajtás” projekt indult, például az állattartó telepeken vagy hulladéklerakókban keletkező metán megsemmisítésére és hasznosítására vagy erőművek megújuló tüzelőanyagokra történő átállására. E rendszerben az állam is jól jár, mert a beruházókat a kibocsátáscsökkentésért megillető szén-dioxid-kvótából 10 százalékot az állam adhat el.

A projektgazdáknak minden év március 31-ig kell beadniuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM) előző évi működésükről szóló monitoringjelentésüket és kvóta-jóváírási kérelmüket, a kérelem jogos voltát igazoló, akkreditált hitelesítő jelentéssel együtt. A tárcának 30 napon belül kell elbírálnia a kérelmeket, a tárgyév utáni május 31-ig pedig a kvótaátutalásnak is meg kell történnie. E folyamat Magyarországon 2010-ben jelentősen lelassult, illetve elakadt a lapunkat tájékoztató cégek szerint. Ekkor ugyanis a kvóták átutalásáért (jegyzékkezelésért) felelős Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felügyelete az NFM-től a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyi államtitkársága alá került. Azóta az NFM-nek nincs ráhatása a saját, kizárólagos felelősségi körébe tartozó döntései végrehajtására, a VM államtitkársága viszont függelmi jogánál fogva, jogszabályi felhatalmazás nélkül is beleszólhat az OKTVF kvótákkal kapcsolatos intézkedéseibe is.

Bele is szól, állítják a panaszkodó cégek, amelyek szerint a főfelügyelőség formai okok vagy indoklás nélkül több cég kvótautalását is visszatartja, de elutasító határozatot nem hoz. Amióta a múlt év végén távozott az NFM-től Fellegi Tamás miniszter, Bencsik János és Olajos Péter államtitkárok és mások is, állítólag az NFM miniszteri döntései sem születtek meg határidőre.

Eurómilliók a fiókban

Ma egy tonna szén-dioxid-megtakarítás – úgynevezett ERU kvóta – ára 2-3 euróért adható el, de a 2000-es évek elején egyes hosszú távú szerződéseknél született 5 eurós ár is. Annak alapján, hogy csak a cikk megírása során a lapunk látókörébe került projektgazdák egy-másfél millió eurónyi kibocsátási egység kiutalására várnak hiába, a késleltetés mögött álló pénz nagysága országosan akár a 10–15 millió eurót is elérheti. Ennek a 10 százalékára az állam vár hiába. Az agrártárcától az ügyről kedden feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.