Etikai kódex közbeszerzésre

Az elnök a vélemények visszaérkezése után a tanács jóváhagyása mellett dönt a kódex kiadásáról. Egyelőre nem futottak be a visszajelzések. Az önkéntesen aláírható dokumentumban olyan passzusok szerepelnek, mint hogy az ajánlatkérő és a többi szereplő közötti ajándékozás nem lehet nagyobb értékű, mint a minimálbér 10 százaléka, ez idén 9 300 forint. Pénzbeli vagy döntést befolyásoló ajándék értékhatártól függetlenül tilos.

Az ajánlások között szerepel, hogy a közbeszerzésben eljáró munkavállalók nem mennek el olyan helyre dolgozni, amelynél érdekellentét állhat fenn korábbi cégükkel. Az aláírók azt is vállalják, hogy ha a pályázat kiírója alapos okkal feltételezi, hogy összebeszéltek a pályázók, azt bizonyítékok híján is be kell jelenteniük a Gazdasági Versenyhivatalnak, továbbá hogy mindenfajta megbeszélést, vitarendezést, adatkérést, tájékoztatást nyilvánosan és dokumentáltan végeznek.

A dokumentum figyelmeztet arra is, hogy a közbeszerzési törvényben szereplő „megfelelő”, illetve „elegendő” jelzők a határidőknél azt a kötelezettséget róják a kiíróra, hogy érdemben adjon időt a jelentkezőknek. Korábban nagy port kavart, hogy az Állami Autópálya Kezelő az elektronikus útdíjrendszer kiépítésére, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pedig kommunikációs közbeszerzésre írt ki tendert néhány napos határidővel.

Nem ajánlott a kiírásra jelentkezőknek az indokoltnál több adatot üzleti titokká nyilvánítani még akkor sem, ha erre joguk van. Rosszhiszeműen, alaptalanul nem szabad jogorvoslati eljárást indítani, ezzel a szerződéskötést halasztani vagy akadályozni. Ami a szankciókat illeti: „a kódex szabályainak megszegése, amennyiben az fegyelmi vétség, a fegyelmi felelősségi szabályok alkalmazását vonja maga után”.
Dagonya András közbeszerzési ügyvéd szerint nem tisztázott, hogy a dokumentum milyen jogi státuszt kap majd: állami szervek belső szabálya lesz vagy közbeszerzési szabályzatokhoz kapcsolódik majd.

A szakember rámutat: a tervezet olyan magatartásra hív fel, amely jogkorlátozó, amikor azt kéri, hogy tekintsenek el alaptalan, rosszhiszemű jogorvoslat indításától, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amikor ezzel támogatás lehívását akadályoznák. „Nem tisztázott, hogy pontosan milyen támogatásokról van itt szó, és ki mondja meg, hogy ki rosszhiszemű, és mikor alaptalan egy jogorvoslati kérelem? Hiszen általában mindenki a jogosnak vélt igazságát keresi. Az etikai kódex célja ugyanakkor helyes, még ha nem is különösebben kiforrott az anyag, ami többek között a szimbolikus jellegű ajándékra vonatkozó szakaszból is látszik” – tette hozzá.

„A törvény elég lenne”

Az Orvostechnikai Szövetség lapunknak eljuttatott álláspontja szerint „a közbeszerzések minden részletre kiterjedő és megfelelő jogi szabályozása elégséges garanciát kellene hogy nyújtson a közbeszerzési eljárások nem csak törvényes, de etikus lefolyatatására is”. A szövetség szerint önmagában egy etikai szabályozás nem jelenthet garanciát és kényszerítő erőt az összes résztvevő etikus viselkedésére különösen akkor, ha a szabályozás elfogadása önkéntes. Éppen ezért javasolják a közbeszerzések szabályozásának az egyes szakmák részvételével történő kibővítését és kiigazítását – az orvostechnikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési jogszabályok például nem tartalmazzák a konszignációs, bizományosi alapon működő raktárak szabályozását. Ha ez meglesz, a szövetség szerint nem feltétlenül kellene külön kódex.