Ezért meszelheti el az EU a hulladéktörvényünket

Három területen is szemben az alapszabadságokkal

A jövő év január elsején életbe lépő törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyek kiadását teljesen új alapokra helyezi. Csak olyan cégek kaphatnak engedélyt, amelyekben legalább 50 százalék +1 szavazattal a köztulajdonos rendelkezik, és a cég ügyvezetés, felügyelőbizottság többségét is meghatározhatja.

Ez az eddig javarészt többségi magántulajdonban működő cégek önállóságának megszűntetését jelenti, ráadásul az új köztulajdonos számára semmilyen minimum vételárat nem jelöl ki a törvény a megszerzett tulajdonrész ellenértékeként. Az uniós alapszabadságokkal a magyar törvénytervezet három területen is „szembe megy”. Ilyen a letelepedési jog korlátozásának tilalma, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőkemozgás szabadsága. Ugyanakkor az Európai Bíróság joggyakorlata közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén lehetővé tesz az alapjogokkal ellentétes irányú szabályozásokat. A hulladéktörvény esetében ez a „környezet és a városi környezet védelme” lehet, viszont ezt a magyar kormányzatnak megnyugtatóan alá kellene támasztania.

További problémák a magyar törvénytervezettel

A 2006/123 sz. EK-irányelv („Szolgáltatási irányelv”) többek között csak akkor engedi meg a tulajdonlásra vonatkozó nemzeti szabályokat, amennyiben azok arányosak. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság különös hangsúlyt fektet az átmeneti szabályokra, amelyek a magyar törvénytervezet esetében igencsak rövidek. Ráadásul a 2014. január 1-jétől teljes egészében nonprofit tevékenységgé teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, ami az osztalék-kifizetési lehetőséget is megszűnteti, teljesen ellehetetlenítve ezáltal a magánberuházások megtérülését hazánkban.

„A közösségi jognak való megfelelés mellett további gyakorlati kérdések is felmerülnek a törvénytervezet kapcsán” – világít rá Torsten Braner közösségi jogász: „Fontos lefektetni, hogy egy nonprofit alapon működő hulladékkezelési rendszerben ki és milyen módon finanszírozza a szükséges beruházásokat. Valamint az sem mellékes, hogy a megfelelő szolgáltatási színvonal hogyan egyeztethető össze a lehető legalacsonyabb díjakat célzó állami hulladékkezelési rendszer működésével. A köztársasági elnök által visszaküldött tervezet ezek egyikére sem vázol fel megnyugtató szabályozási környezetet”.