A cég a - november első felében, a felnőtt lakosság körében végzett - kutatása eredményét ismertető, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésében azt írta, a Fidesz tábora valamelyest szűkült, jelenleg 19 százalékon áll, másfél millió támogatóval. Az MSZP a múltkori szintet tartja, a népesség egészén belül 16 százalékkal, 1,3 millió követővel rendelkezik. A Jobbik némileg erősödött, 8 százaléknyi, több mint 600 ezer híve van. Valamelyest javult az LMP pozíciója is, 4 százaléknyi, bő háromszázezer szavazót vonz magához. A Demokratikus Koalíció (DK) őrzi a 2 százalékot, a megközelítőleg 200 ezer szavazót. A pártoktól távolságot tartók a választásra jogosultaknak éppen felét teszik ki.
Az Ipsos az Együtt 2014 választói mozgalom direkt támogatottságát a pártok sorában nem mérte, elemzésében viszont arra a megállapításra jutott, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök személye révén nagyjából 4 százaléknyi, tehát körülbelül háromszázezer olyan választópolgár aktivizálódhat, akiket a pártok a közelmúltban nem tudtak magukhoz vonzani.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 40, az MSZP 31 százalékos, a Jobbik 17, az LMP 7, míg a DK 3 százalékon áll. Az idei évben a Fidesz támogatottsága hullámzó volt, 16 és 20 százalék között alakult, első helye azonban még úgy sem forgott veszélyben, hogy a választások óta lényegében megfeleződött a támogatottsága - közölte az Ipsos.
Tavaly nyáron és ősszel már többször volt olyan adat, hogy a Fideszt többen utasítják el, mint az MSZP-t, az idén viszont egyértelművé vált ez a jelenség: a kormánypárttal szembeni markáns ellenérzések 2012-ben a választók 23-28 százalékában voltak jelen, a szocialistákra 12-16 százalék nem szavazna semmiképpen. Az MSZP az év első harmadában 12-14 százalékot szerzett, a nyáron 14-15 százalékos volt a tábora, az utóbbi hónapokban 16 százalékon állt. A Jobbik idén 7 és 10 százalék közötti támogatót szerzett, a népesség 9-10 százaléka utasítja el. Az LMP a parlamenti időszakokban szerepel jobban, vele szemben ugyanakkor alig kimutathatók a negatív indulatok, mindössze a lakosság 2 százaléka utalt erre, A DK minden hónapban 2 százalékos táborral rendelkezett és a Gyurcsány Ferenc vezette pártot nagyon erős ellenszenvvel figyelők is lényegében ennyien, 2-3 százaléknyian vannak.
A pártoktól távolságot tartók aránya ebben az évben - a júniusi 49 százaléktól eltekintve - mindvégig meghaladta az 50 százalékot. Közülük 20-21 százaléknyian, nagyjából 1,6-1,7 millióan nagyon nehezen elérhetők a pártok számára, hiszen passzívak, nem kívánnak részt venni a választáson. Nyolctizedük már 2010-ben sem ment el szavazni, róluk szinte biztosan lemondhatnak a politikusok az Ipsos szerint. Kéttizedük - 300-350 ezer fő - viszont elvileg mozgósíthatónak tűnik, ők legutóbb voltak voksolni. Gyakorlati nehézséget okozhat viszont az, hogy most már nemcsak arról kell meggyőzni őket, hogy melyik párt mellé álljanak és ezt a szimpátiát részvételükkel megerősítsék, hanem a regisztrációra is rá kell őket bírni - mutat rá az Ipsos, amely szerint a Fidesznek és az MSZP-nek látszik itt minimális, nagyjából 50-50 ezer főre kiterjedő tartaléka.
A "rejtőzködők", azaz a pártpreferenciájukat titkolók - a választópolgárok 6-7 százalékát kitevő - csoportjában 2-2 százaléknyi, nagyjából 150-150 ezer fő olyan szocialista- és Fidesz-szimpatizáns található, akik nem vállalják fel hovatartozásukat.
Az Ipsos szerint a politikai szereplők legnagyobb tartalékát a tényleges bizonytalanok jelentik. Arányuk jelentős, ezekben a hónapokban 23-24 százalékot tesznek ki, azaz megközelítőleg 2 milliós tömbről van szó. Passzív hezitálónak tekinthető 5 százalék, erre a négyszázezer szavazópolgárra a pártválasztásukban való bizonytalanságuk mellett az is jellemző, hogy nem voltak szavazni 2010-ben és most sem akarnak. A részvételről meggyőzhető ingadozók aránya 3 százalék. Ez a 250 ezres csoport legutóbb részt vett a parlamenti választáson, most inkább az otthonmaradásra hajlik.
Az aktív bizonytalanok aránya most 16 százalék, nagyjából 1,3 millió főt tesznek ki. Ebben a politikai közegben főképpen az ötvenes éveikben járók, az alsó-közép társadalmi csoportok, a kisvárosokban és falvakban élők vannak magas arányban. Az Ipsos szerint itt számos politikai erőnek van tartaléka. Mivel az aktív bizonytalanokat a kormánnyal szembeni erős kritika jellemzi, ezért az ellenzéki pártoknak nagyobb esélye van táboruk kiegészítésére - értékeli a cég, amely szerint ebből a körből az MSZP felé nagyjából 400 ezer fő orientálódik, a Jobbiknak, az LMP-nek egyaránt 100 ezer fő körüli potenciális tartaléka lehet. "Bajnai Gordonnak e körben regisztrált pozitív megítélését figyelembe véve látszik, hogy aktuálisan 300 ezer választópolgár mozgósítására van esélye" - mutatják az Ipsos kutatásának eredményei, amelyek alapján a Fidesz hozzávetőlegesen 200 ezer olyan támogatóra számíthat az aktív bizonytalanok köréből, akik 2010-ben rájuk adták voksukat, orientációjuk azóta is megmaradt, de ez szavazatban "most éppen nem manifesztálódik".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.