Oroszország kőkemény harcra készül a korrupció letörésére

A fontos amerikai tanulmányhoz persze nyomban hozzászólt a RIA Novosztyi hírügynökség, amely az RBC Daily című lapot és a GFI tanulmányát idézve arra hívta fel a figyelmet, Oroszország a világon ahhoz az öt országhoz tartozik, ahonnan a legtöbb tőkét vittek ki illegálisan a 2000-es években. Ebben az időszakban ugyanis Oroszországból 152 milliárd dollárnyi feketepénzt menekítettek ki. És ez az összeg csupán 2010-ben 43,6 milliárd dollár volt. A GFI szakértői utalnak arra, hogy a legtöbb fejlődő országból a tőkét főként export- és importvámok hamisításával menekítik ki. Ezzel szemben Oroszországból mindenekelőtt pénzügyi tranzakcióknál következik be a „pénzmosás.”

Orosz szakértőket nem lepték meg a GFI-tanulmány eredményei – mutatott rá a RIA Novosztyi. „Oroszország az első öt ország közé tartozik a pozitív kereskedelmi szaldót és a tőkemenekülést tekintve is, amely részben illegálisan történik” – magyarázta Anton Sztrutscsenyevszkij, a Szberbank vezető közgazdásza. Ám a GFI nem az első olyan szervezet, amely kiszámolta a fejlődő, illetve az úgynevezett küszöbállamokból kiáramló illegális pénzkivitelt. Júliusban ugyanis a Tax Justice Network ezt az összege 21 billió dollárra becsülte. Oroszországot ily módon 1990 óta közel 800 milliárd dollárnyi veszteség érte.

Hamis orosz importszerződések 

A Prime orosz gazdasági hírügynökség 2012. december 25-i jelentése pedig idézte az orosz számvevő kamara jelentését, amely szerint orosz vállalati vezetők hamis importszerződések felhasználásával mintegy 492,9 milliárd rubelt vittek ki Oroszországból csupán 2012-ben. A jelenlegi törvény értelmében ugyanis nem bírságolják azokat, akik nem követelik az importszerződések teljes összegének visszatérítését, ha az árut nem szállították le. A hatóság külön jelezte, egyes orosz importőrök azzal kerülik meg az áfát, hogy termékeiket úgy jelentik be, mint amelyek célja az orosz feldolgozóipari vállalatok berendezéseinek korszerűsítése. A jelenlegi törvény ugyanis lehetővé teszi a külföldi vállalatoknak, hogy áfa-mentesen szállítsanak berendezést, ha az importált árut iparfejlesztéshez használják fel. A számvevő kamara szerint bizonyos esetekben azt állapították meg, hogy az ilyen szállítmányokban olyan berendezések is szerepeltek, amelyeket élelmiszer, sör és cigaretták termeléséhez használtak fel.

Ám Oroszországban se szeri se száma a súlyos gazdasági bűncselekményeknek, kiváltképp a kenőpénzes, korrupciós botrányoknak, amelyek az utóbbi időben ugyancsak elszaporodtak. Elegendő, ha csak az idén decemberben felderített és nyilvánosságra hozott legfrissebb nagyobb korrupciós bűncselekmények közül pusztán néhányat említünk:
 
Az Itar-TASZSZ 2012. december 25-i jelentése szerint az orosz belügyminisztérium vizsgálóbizottsága kérte két törvényhozó, Konsztantyin Sirsov (Kommunista frakció) és Oleg Mihejev (Igazságos Oroszország frakció) mentelmi jogának megvonását, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak ellenük csalás vádjával. A bizottság szóvivője, Vlagyimir Markin szerint az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy bűncselekmény elkövetésébe keveredtek, a gyanúsítottak 7,5 millió eurót kértek egy üzletembertől azért, hogy ennek fejében mandátumhoz juttassák az Állami Dumában. A mentelmi jog megvonását várhatóan az újév után tárgyalják. Az Állami Duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke, Irina Jarovaja asszony Sirsov és Mihejev mentességének megvonását sürgette. “Nincs hely a bűnözők számára az (orosz) politikai életben” – jelentette ki újságírók előtt.

A RIA Novosztyi 2012. december 25-i jelentése szerint a rendőrség őrizetbe vette a szövetségi ingatlankezelési ügynökség moszkvai régióbeli részlegének volt igazgatóját azzal a gyanúval, hogy köze volt több mint 10 milliárd rubel (300 millió dollár) összegű állami vagyon elsikkasztásához. Ezt az orosz belügyminisztérium közölte. Az ügyben más gyanúsítottak is vannak, köztük banktisztviselők, választott bírósági képviselők, ingatlanmenedzserek, kereskedelmi cégek képviselői. A bűnözők bonyolult módszerrel ellenőrzésük alá vontak egy állami céget, a saját menedzsereiket vitték bele, csődbe vitték a céget, átvették és eladták azt – közölte az orosz belügyminisztérium.

Az Itar-TASZSZ 2012. december 26-I jelentése szerint az orosz rendőrség őrizetbe vett Moszkva központjában egy adóellenőrt, azzal a gyanúval, hogy hatmillió rubel összegű kenőpénzt vett át annak fejében, hogy leállítsa egy kereskedelmi cég ellenőrzését. Ezt a Moszkva városi rendőrség gazdasági biztonságra szakosodott és korrupcióellenes részlegének szóvivője, Irina Volk közölte a hírügynökséggel. A szóvivőnő szerint a gyanúsítottat tetten érték a pénz átvétele közben. A csapdát azt követően állították, hogy egy moszkvai vállalati igazgató bejelentést tett a szövetségi nyomozó szolgálatnál az adóellenőr zsarolásáról. Az illető hatmillió rubel kenőpénzt követelt azért, hogy leállítsa a cég ellenőrzését, és csökkentse a vállalattal szemben támasztott adókövetelés összegét. „A találkozó az igazgató és az adóellenőr között Moszkva központjában egy kávézóban jött létre. A moszkvai rendőrség központi részlegének nyomozói, akik a gazdasági bűnözés ellen dolgoznak, valamint a belügyminisztérium belbiztonsági közegei őrizetbe vették a gyanúsítottat, amint a pénzt átadták neki. A kenőpénzt átvevő ellenőr a moszkvai N24-es adóigazgatóság főosztályának vezér-helyettese.” – közölte Volk.  

A szövetségi vámszolgálat (szvsz) határozott fellépése egyes orosz vámosok csalásai ellen: A The Moscow Times 2012. december 7-i számában megjelent jelentés szerint  az szvsz több mint 100 bűnvádi eljárást indított megvesztegetés és egyéb korrupciós cselekmények ügyében azóta, hogy 2011 augusztusában megkezdte tevékenységét a hatóság korrupcióellenes részlege. A 133 korrupciós bűnvádi eljárás közül 110-et vámközegek ellen indítottak, 23-at pedig olyan személyek ellen, akik kenőpénzt ajánlottak fel. Alekszandr Szmeljakov, az szvsz sajtórészlegének főnöke kiemelte: a legtöbb megvesztegetés nem gyorsítja fel az áruk határon keresztül történő mozgását, hanem ehelyett alacsonyabb vámilletékeket, alacsonyabb súlyokat és a vámkódex változását idézi elő. Az szvsz belső vizsgálatait állampolgárok bejelentett panaszai segítik. Csupán 2012 harmadik negyedévben az szvsz-hez mintegy 180 panaszbejelentés érkezett korrupciós tevékenységről. Szmeljakov szerint minden egyes panaszt kivizsgálnak.

Az szvsz arra szólította a fel az orosz vállalatokat, hogy maguk is küzdjenek a megvesztegetés ellen, amikor importról és exportról van szó. Emlékeztetett arra az októberi találkozóra, amely Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és az szvsz tisztjei között zajlott le. Ennek során Medvegyev leszögezte, az üzleti életnek magának is meg kell vívnia a saját harcát a vámosok korrupciója ellen. A csésze tea mellett folytatott beszélgetés során a kormányfő közölte a vámtisztekkel, hogy a megvesztegetés elleni harcnak „kétirányú utcának” kell lennie. A Reuters brit hírügynökség 2012-ben jelezte, hogy az orosz gazdaságot évente dollárok tízmilliárdjaira rúgó veszteség éri vám, adó és pénzügyi csalások miatt.  

Orosz katonai ügyészek hatalmas lopást lepleztek le. Az Itar-TASZSZ 2012. December 26-i jelentése szerint orosz katonai ügyészek mintegy 300 millió rubel összegű lopást lepleztek le, az összeget a vezérkar katonai akadémiája épületeinek karbantartására utalták ki – közölte a katonai főügyészség illetékese az orosz hírügynökséggel. Egy vizsgálat során megállapítást nyert, hogy egy állami szerződés alapján, amelyet a védelmi minisztérium gazdasági főosztályának vezetője, E. Trunyin, valamint a biztonsági és kommunikációs magáncég vezérigazgatója, E. Elkin irt alá, az utóbbi feladata volt az orosz fegyveres erők vezérkara katonai akadémiájának karbantartása.

Az orosz katonai ügyészek megállapították, hogy az ügyfél, a fenti katonai ügynökség személyében úgy alakította a tender feltételeit, hogy a kereskedelmi szervezetnek lehetősége legyen annak elnyerésére. Kitűnt, hogy az állami szerződés árát 288 millió rubellel túlbecsülték. Két év során a védelmi minisztérium gazdasági főosztályának hivatalnokai havonta olyan igazolásokat fogadtak el, amelyek nem hiteles információkat tartalmaztak a kereskedelmi szervezet által végzett munkáról. A védelmi minisztérium hivatalnokainak, valamint a biztonsági és kommunikációs magáncég menedzsereinek e bűnös cselekedetei következtében 288 millió rubel összegű anyagi kár keletkezett.

A Prime hírügynökség 2012. december 21-i jelentése szerint az orosz rendőrség letartóztatta a szövetségi alkoholpiaci szabályozási szolgálat egyik magas rangú tisztségviselőjét sokmilliós csalás gyanújával – közölte a belügyminisztérium illetékes főigazgatósága. A rendőrség az illető hivatalnok közvetítőit – egy ügyvédet és egy volt szövetségi bírót – is letartóztatta. A rendőrség szerint a vádlott szándékosan akadályokat gördített az elé, hogy a piaci szereplők engedélyeket kaphassanak, míg más vállalkozókat arra kényszerített, hogy havonta nagy összegeket fizessenek az előírások teljesítéséért. A rendőrség megállapította, hogy a hivatalnok 15 millió rubelt követelt egy nagy alkoholtároló üzem képviselőjétől.

Ám a orosz magángazdaság területén is bőven történtek decemberben bűncselekmények. Az Itar-TASZSZ orosz hírügynökség Archangelszkből keltezett 2012. december 29-i jelentése szerint a helyi rendőrség 200 milliárd rubel értékben foglalt le kötelezvényeket, a több bűncselekmény ügyében indított nyomozás során. A bűnözők úgynevezett egynapos cégeket vettek igénybe, hogy legalább hárommilliárd rubelt kasszírozzanak. Mihail Novozhilov, az archangelszki rendőrség gazdasági bűnözéssel foglalkozó részlegének főnöke szerint a cégek irodáiban végzett több tucatnyi házkutatás során a rendőrség több mint hárommilliárd rubelt foglalt le, elkobzott továbbá 100 bankkártyát és takarékkönyveket, valamint az egynapos cégek számítógépeit és pecsétjeit. A dokumentumok között a rendőrség 200 milliárd rubel értékben talált kötelezvényeket és olyan iratokat, amelyek a gyanúsítottak illegális tevékenységét bizonyítják. A bűnöző társaság tagjai között voltak menedzserek, jogászok, az utóbbiak örültek annak, hogy kevés pénz fejében megadták a szükséges információt ahhoz, hogy egynapos cégeket jegyeztessenek be. A nyomozás érdekében további részleteket a rendőrség nem közölt. .

A Prime orosz gazdasági hírügynökség 2012. december 18-i jelentése szerint az orosz rendőrség az ország legnagyobb pénzhamisító bandáját leplezte le, amelynek tagjai 40 milliárd rubel értékben gyártottak hamis bankjegyeket, beleértve eurót is – közölte az orosz belügyminisztérium. A pénz egy részét az Észak-Kaukázusban működő militáns szervezetek támogatására használták fel. A rendőrségi művelet első szakasza júliustól decemberig tartott Dagesztánban. Ott a banda öt tagját kapták el, amikor több mint 3,5 millió rubel értékben akartak eladni hamis bankjegyeket. A második szakasz a moszkvai régióban folyt, ahol a banda két tagját kapták el, akik 500.000 rubel értékben akartak hamis bankjegyeket értékesíteni. A belügyminisztérium szerint a pénzt Dagesztánból küldték. 

A RIA Novosztyi 2012. december 27-i jelentése szerint csaknem kilencmillió orosz szed rendszeresen illegális kábítószereket – közölte a szövetségi drogellenőrzési szolgálat vezetője, Viktor Ivanov. „Mintegy 8,8 millió a drogosok száma és több mint 18 millióan legalább egyszer már szedtek narkotikumot” - közölte sajtóértekezletén Moszkvában.  Ivanov szerint a vezetése alatt álló ügynökség és a belügyminisztérium kész arra, hogy létrehozzon egy átfogó adatbázist azokról a kábítószeresekről, akiknek már közük volt kábítószerhez kapcsolódó bűncselekmények elkövetéséhez. Mintegy 550 000 kábítószeres ügyében folyik vizsgálat vagy született elítélő bírósági döntés droggal folytatott kereskedelem, illetve elosztás miatt – tette hozzá Ivanov. Hivatalos statisztikai adatok szerint évente 30 – 400 ezren halnak meg drogok okozta betegségben.

A RIA Novosztyi 2012. december 10-i jelentése szerint egy moszkvai kerületi bíróság érvénytelenítette 333 bevándorló munkás lakhatási okmányait, akik egy kicsi, mindössze 44,7 négyzetméteres lakásba voltak bejelentve Észak-Moszkvában. Az ügyészség szerint az illetők Közép-Ázsiából jöttek és egy moszkvai férfi lakásában laktak. Az ügyészség a bírósághoz fordult a bevándorlási szabályok megsértése miatt. A korábbi „rekord” szintén Moszkvában volt, ahol egy munkanélküli férfi 100 vendégmunkást jelentett be lakásába. Ötnapi börtönbüntetésre ítélték.

Tűzzel-vassal harcolni a gazdasági bűnözés ellen

Az orosz felső vezetés idén decemberben végre könyörtelen harcot hirdetett meg a társadalmat dezorganizáló ezen negatív jelenségek felszámolására. Ennek fő szószólója maga Vlagyimir Putyin elnök volt, aki parlamenti beszédében – vélhetően a példamutatás kedvéért is - felszólította a kormányt, hogy vezessen be szigorúbb intézkedéseket a közhivatalnokok és az állami vállalatok vezetői költekezéseinek ellenőrzésére. „Hadd hívjam fel az Önök figyelmét arra – hangoztatta Putyin –,  hogy az ügyészség felhatalmazást kapott a jogtalan gazdagodással szerzett vagyon elkobzására”.

Az orosz államfő felszólította a parlamentet, támogassa a vagyonnal, folyószámlákkal és értékpapírokkal külföldön bíró hivatalnokokra és politikusokra elrendelt korlátozásokat. Szerinte azoknak, akik közhivatalokban eltöltendő életpályát választanak, el kell fogadniuk bizonyos korlátozásokat, és teljesíteniük kell a különleges előírásokat. Kiemelte, hogy ez állandó gyakorlat szerte az egész világon. „Ezen előírásnak vonatkoznia kell mindazon kormányhivatalnokra, akik kulcsfontosságú döntéseket hoznak, az állam- és kormányfőkre, az elnöki adminisztrációra és közeli rokonaikra egyaránt”.

Ám Putyin nem állt meg az általánosságoknál. Egészen konkrétan jelezte, be kell jelenteni a közhivatalnokok külföldön vásárolt ingatlanát, a törvénynek megfelelően, annak értékét és bizonyítani kell a vásárláshoz felhasznált jövedelem eredetét. „Milyen bizalomról lehet szó olyan köztisztviselő vagy politikus esetében, aki hangzatos frázisokat puffogtat Oroszország javáról, miközben igyekszik a pénzalapjait és a pénzét külföldre kivinni?” – tette fel a kérdést Putyin.

Az elnök egyben arra utasította a kormányt, hogy hozzon létre olyan rendszert, amelyben vissza lehet hozni az orosz pénzt az offshore övezetekből. „Arra utasítom a kormányt, hogy dolgozzon ki átfogó javaslatokat e kérdésben. Olyan egész intézkedésrendszerre van szükségünk, amelynek célja a gazdaságunk offshore-mentesítése”. Szakértők úgy becsülik, hogy a nagy orosz vállalatok által kötött minden tíz szerződés közöl kilencre nem vonatkoznak a belföldi törvény előírásai – mutatott rá Putyin, aki szerint az államilag finanszírozott szervezetek menedzsereinek fizetéseit összhangba kell hozni munkájuk minőségével és a munkaerő-állományuk átlagbérével. Hozzátette, hogy egyes állami vállalatoknál a főnökök fizetése aránytalanul magasabb, mint a dolgozóiknak fizetett bér. „Ez nem helyes, és e helyzeten változtatni kell” – szögezte le Putyin.

Putyin azt is jelezte, Oroszországban létre kell hozni a felelős állami magatartás új modelljét, hogy az állam hatékonyabb legyen, és harcoljon az országban elharapódzó korrupció ellen. Itt a RIA Novosztyi emlékezetett arra, hogy a Transparency International tavalyi korrupciós listáján Oroszország a 183 ország közül a 143. helyen szerepelt, s így a gazdasága az egyik legkorruptabb a világon.  A közbeszerzések különösen termékeny táptalaja a korrupciónak – emlékeztetett Putyin.

A régi rossz hagyományok még élnek

De mennyire és mikorra lehet sikeres Oroszországban általában a gazdasági bűnözés és kiemelten a korrupció elleni harc? Hiszen éppen a korrupciónak hatalmas hagyományai vannak Oroszországban. Évekkel ezelőtt a jelenlegi elnök elődje és mentora, Borisz Jelcin mutatott rá: „A korrupció kiterjedt és kényes kérdés Oroszországban. Szilárd meggyőződésem, hogy ezért főként a rossz hatékonysággal működő gazdaság és a működésképtelen törvények a felelősek. Olyan gazdaságban, amelyben a köztulajdon privatizációja zajlik, elkerülhetetlenül felüti a fejét a korrupció….”

Jelcin még arra is rámutatott: „Miképpen kényszeríthetnénk egy hivatalnokot, hogy ne fogadjon el kenőpénzt a családja eltartására, ha csupán havi öt-hatezer rubelt keres, de sokmillió rubeles tranzakciók nyomon követésével foglalkozik? Természetesen az egyetlen megoldás az, ha fölemeljük a fizetését, hogy jobban élhessen. A kommunista Állami Duma, sok más politikus és a nagyközönség azonban élesen ellenezte a köztisztviselői fizetések emelését. Hogyan is emelhetnénk a bürokraták fizetését, amíg más közalkalmazottaknak, például pedagógusoknak és orvosoknak annyira keveset fizetnek? Így hát a hivatalnokok fizetése alacsony maradt, a csúszópénzek pedig magasak.” (Borisz Jelcin: Éjszakai naplójegyzetek, 220. oldal.)

Mindenesetre az idő mutatja meg, hogy az oroszországi gazdasági bűnözés, kiváltképpen a korrupció ellen meghirdetett kemény fellépés mikor és milyen eredménnyel jár, kik lesznek a valódi nyertesei...