Harminc év kellett a járási hivataloknak

Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák.

A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

A hivatalvezetők december 17-én tettek esküt Budapesten. A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell mondaniuk. A Bács-Kiskun megyei Jászszentlászlón, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőn és Arlón, a Csongrád megyei Tiszaszigeten, a Nógrád megyei Egyházasdengelegen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodon és Túristvándiban, a Tolna megyei Regölyön, a Vas megyei Ostffyasszonyfán és Szelestén, valamint a Veszprém megyei Bakonynánán kell majd időközi polgármester-választást kiírni - tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A járási hivatalvezetővé kinevezett polgármestereknek - január 1-jei - hivatalba lépésüktől számítva 15 napjuk van arra, hogy megszüntessék összeférhetetlenségüket, azaz lemondjanak településvezetői posztjukról. A helyi választási irodák ezután írhatják ki az időközi választásokat.

A hivatalvezetők közül heten országgyűlési képviselők, ők a mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik. A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője van.

A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, csaknem kétharmaduk jogász, és átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlatuk van. Több mint hatvanan eddig jegyzőként dolgoztak.

A járások kialakításáról 2011 szeptemberében döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a "jó állam" kialakításának egyik fontos állomásaként - közölte korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez - írták.