Mely törvények véreztek el eddig az Alkotmánybíróságon?

Az Alkotmánybíróság (Ab) december 28-án kihirdetett határozatában azt állapította meg, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. A kifogásolt rendelkezéseket – köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat – e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

December 19-én megsemmisítették a jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek azt a rendelkezését is, amely kizárta, hogy a rászorulók alkotmányjogipanasz-eljárásban jogi tanácsot, képviseletet kaphassanak.

Két nappal korábban az Ab a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit törölte el. Túlságosan szűkre szabták ugyanis a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Még ebben a hónapban szintén el lett törölve az a jogszabály, mely szerint bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzése esetén is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását.
Novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánították a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatának szabálysértéssé minősítéséről szóló törvényi rendelkezést és azokat a jogszabályokat is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.

Az Alkotmánybíróság tavaly júliusban megállapította, hogy törvénysértő volt a bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítása, mivel formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

Szintén júliusban törölték el a felsőoktatási hallgatói szerződéseket szabályozó rendelkezéseket.  Az Ab júniusban élt először azzal a lehetőséggel, hogy egy törvényi rendelkezés hatálybalépését felfüggesztheti. Ez történt a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésével.  A Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, addig a családvédelmi törvény normaszövege ezzel ellentétben „elsősorban” a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz. 2011 december 19-én az Ab megsemmisítette teljes egészében az új egyház törvényt közjogi érvénytelenség miatt.

A probléma itt az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásával volt, mivel korábban kétharmados parlamenti döntéstől tették azt függővé, míg egy elfogadott módosítással a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Ugyan ezen a napon közölték, hogy a büntetőeljárási törvény, valamint a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt több elemét is alkotmányellenesnek találták. A büntetőeljárási törvényben kifogásolták , hogy egyes ügyekben az a bíróság járt volna el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják.
A médiaszabályozásban a testület szerint az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. Az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozás is elvérzett.

2011 végén a guberálást szabálysértéssé minősítését is alaptörvénybe ütközőnek minősítették, amit például egy kaposvári rendeletet tett meg. Még 2011. februárjában az alaptörvénybe ütközőnek találták  a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését.

2010 decemberében alkotmányellenesnek találták az országgyűlési egyéni választókerületek szabályozását, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet. Az Alkotmánybíróság egyik első nagy fajsúlyú döntése a jelenlegi Orbán-kormány idején 2010. októberében az volt, hogy eltörölték a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, mivel visszaható hatállyal nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

Az alkotmánybírósági döntés után a Fidesz alkotmánymódosítással vonta el az ilyen ügyekben a testület hatáskörét. A kétharmados kormánytöbbség kimondta, hogy az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Így a 98 százalékos különadóról szóló törvényt több módosítással újra beterjesztették a parlamentnek. Az Alkotmánybíróság azonban 2011. májusában visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.