Tízmilliárdot fizet a HM ingatlanok őrzés-védelmére

A Honvédelmi Minisztérium a honvédségi ingatlanok őrzés-védelméért a HM EI Zrt.-nek 2012-ben nettó 11,245 milliárd forintot fizetett, míg 2013-ban a szolgáltatási díj várhatóan nettó 10,885 milliárd forint lesz – válaszolta Hende Csaba Juhász Ferenc írásbeli kérdésére. Az MSZP-s képviselő az iránt érdeklődött, hogy „Mekkora összegű szolgáltatási díjat fizetett a Honvédelmi Minisztérium a honvédségi ingatlanok őrzés-védelméért?”. A honvédelmi miniszter azt is közölte, hogy a HM EI Zrt.-n kívül más gazdasági társasággal, vállalkozóval nem kötött és nem is tervez szerződést kötni.

Az állami tulajdonú HM EI Zrt. éves forgalmát tekintve egyébként évek óta Magyarország TOP 200 vállalata közé tartozik. Leírásuk szerint piacvezetők az épület- és ingatlan-üzemeltetés területén és a legnagyobb szolgáltatók közé tartoznak az élőerős őrzés-védelem szegmensben. Elmondásuk szerint jelenleg mintegy 300 objektumot őriznek és védenek. Több mint 3000 fős saját alkalmazotti állományú fegyveres biztonsági-, és vagyonőrrel rendelkeznek. Alvállalkozóik révén további 2000 főnek adnak munkát.

A honvédelmi tárca egyébként üres ingatlanokat s őriztet, ennek költségét tavaly mintegy egymilliárd forintra becsülték. Ezeknek az ingatlanoknak a jelentős részét a tárca értékesíteni szeretné. Tavaly a honvédelmi tárca például felajánlotta, hogy a kormány minden helyőrségi klubbal rendelkező település önkormányzatának felajánlja azok üzemeltetését, ám cserébe azt kéri, hogy az érintettek változatlan formában biztosítsák az ottani tevékenységet.

Hende mielőtt miniszter lett, korábban élesen bírálta a HM egyes feladataink kiszervezését. A már miniszterként tett átvilágítása során azt állapította meg, hogy a tárca cégei sok esetben indokolatlan alvállalkozói láncot tartottak fenn. Ilyen outsourcing gyakorlat volt szerinte a honvédségi ingatlanok őrzésvédelmének tekintetében. Korábban a HM EI Zrt. esetében 18 alvállalkozó őrizte a mintegy 200 objektumot, pedig a legnagyobb hadiipari Zrt. saját őrzés-védelmi igazgatósággal és szaktudással rendelkezett a feladat ellátásához. Ezeket a szerződéseket 2010 legvégén mondták fel.

2010-ben több mint húszmilliárd forintot kellett kifizetnie a tárcának a lejáró szerződések rendezésére. Az előző kormányzat arra hivatkozva adta ki az katonai objektumok őrzését, mert az olcsóbbnak tartotta, mintha a hadsereg látta volna el. Ez évente akkor mintegy 8,5 milliárd forintot jelentett.

Jelenleg már főállású munkavállalókkal, a HM önkéntes védelmi tartalékos katonáival oldják meg az őrzést.

A kormányváltás előtt egyébként a jelenlegi belügyminiszter korábbi cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) is őrzött katonai objektumokat. Pintér Sándor nem sokkal a kormányváltás előtt vált meg cégétől, amelyet az ötmillió forintos Prostasia Zrt. vette meg, amelynek tulajdonosa Kántor Tibor, az APEH volt elnökhelyettese. A CBSZ jelenleg több pénzintézet, állami cég, vagy hivatal ingatlanaival kapcsolatos biztonsági feladatait látja el. Hivatalosan nem lehet tudni a vételárat, de Pintér vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig több mint 1,8 milliárd forintra tett szert cégeinek értékesítéseiből.

Juhász egy másik kérdésére válaszolva az is kiderült, hogy a honvédelmi tárca költségvetéséből (ez mintegy 214,59 milliárd forint) a 2013. évben a nemzetközi gyakorlatokra és kiképzésekre 0,32 százalékot (számításink szerint 686 millió forint), a nemzeti gyakorlatokra és kiképzési rendezvényekre 1,45 százalékot (3 milliárd forintot) tervez fordítani.

Hende azt is közölte, hogy a Magyar Honvédség 2012 . december 31-ei tényleges (munkajogi) létszáma 23879 fő volt. A hivatásos állományú katonáinak a létszáma 9175 fő volt, a feltöltetlen státuszok száma 4840 volt. Az önkéntes védelmi tartalékosok száma 1956, míg a műveleti tartalékosoké 2218 fő volt.

A helikopterbeszerzés kapcsán is válaszolt Hende írásbeli kérdésre, amit a jobbikos Németh Zsolt tett fel neki. A honvédelmi miniszter közölte, hogy  egy nemrégiben, a miniszterelnök által jóváhagyott felhatalmazás értelmében akár Olaszországtól is vehet helikoptereket a honvédség. Hende leírta, hogy Magyarország és Olaszország között lehetőség nyílik "széles körű katonai együttműködés kialakítására", ami többek között vonatkozhat kifejezetten katonai alkalmazásra gyártott helikopterekre is". Válasza végén elismerte, hogy a kérdésben említett Agusta Al29-es helikopter típusnak (esetleg annak török verziójának) valóban van a meglévő (a 2014-ben lejáró üzemidejű MI-24-es) harci helikopter kiváltására alkalmas változata.
Hende Németh egy másik levelére azt is közölte, hogy a MI-24-es harci helikopterek megtartásáról, vagy más típusú leváltásáról és annak módjáról még nem született egyelőre döntés.

Még az idén döntés születhet a katonai helikopterek beszerzéséről. Hende korábban azt mondta, hogy a világviszonylatban is jól képzett honvédség "kifutó" haditechnikát kezel, ezen eszközök közé tartoznak a helikopterek is.

Nem kizárólag hadi felhasználású helikoptereket szeretnének, hiszen a szállítójárművek – amelyekből a hatvanas-hetvenes években vásároltak – is hamarosan tönkremennek. A gépek hiánya miatt a honvédség nem tud segíteni a katasztrófahelyzetekben, az árvízi védekezésben és a tűzeseteknél. Tehát elsősorban ezért kellenek helikopterek, nem azért, hogy "a katonák játszadozhassanak velük" - mondta akkor a miniszter.