Az allergia már népbetegség

Az allergia a szervezet idegen anyagokkal (antigénekkel) szembeni túlérzékeny reakciója, amely anyagok hasonló mennyiségben és körülmények között mások szervezetére ártalmatlanok.

Az allergiás reakciót kiváltó antigéneket allergéneknek nevezzük. Jellegzetes allergének a virágporok, beltérben a háziporatka ürüléke, az állati szőrök, a toll és a penészgombák, általában pedig a baktériumok, az ételek, a festékek és a vegyszerek, a sebtapaszok. Ezek az anyagok egész évben tüneteket okozhatnak. Fiziológiásan az immunrendszer számos mechanizmusa a szervezet antigénekkel szembeni reakcióját szolgálja. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a lymphocytáknak, a specifikus antigénekkel szemben reagáló sejteknek. Kétféle lymphocytát ismerünk, a B-sejteket és a T-sejteket. A B-sejtek termelik az antitesteket, eme fehérjetermészetű anyagokat, amelyek az antigénekhez kötődnek, és ezáltal résztvesznek azok megsemmisítési folyamataiban. A T-sejtek nem termelnek ellenanyagokat, hanem közvetlenül az antigénhez kötődve kiváltják az ellene irányuló támadást. Az allergiás reakciónak lehet azonnali vagy késleltetett hatása, attól függően, hogy egy antigén B-sejt vagy T-sejt általi választ vált ki.

Az allergiás ember szervezete megpróbálja eltávolítani a számára idegennek tűnő anyagot, és speciális ellenanyagot kezd termelni az alergénnel szemben. Az ellenanyag bekerülve a véráramba eljut a szervezet minden pontjára, és számtalan kémiai anyag, köztük hisztamin felszabadulását váltja ki.