Ezer milliárd forintot nem tudnak behajtani a hazai cégek

Magyarország fizetési kockázati profilja alapján a veszélyes kategóriába tartozik az Intrum Justitia idei nemzetközi felmérése szerint. Velünk azonos kategóriába tartozik még Spanyolország, Csehország, Ciprus, Szlovénia, Románia, Bulgária, Portugália, Horvátország és Görögország. Magyarországon gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan növekszik a kockázat, tavaly óta fizetési kockázati index 170-ről 175-re nőtt (minél magasabb az érték, annál rosszabb a helyzet).

A cégek leírási vesztesége Magyarországon egy év alatt 3,5 százalékról 4 százalékra nőtt, ez 1000 milliárd forintot jelent. Ennek a pótlására egy 9 százalékos marzzsal működő cégnél csaknem 50 százalékkal kellene növelni az értékesítését. A lejárt követelések korösszetétele ugyanakkor sokat javult, 22 százalékról 17 százalékosra csökkent a 90 napon túli kintlévőségek állománya. Ennek egyik oka lehet a profiltisztítás, vagyis az, hogy a cégek sok helyen leírták a veszteséget. Európai szinten viszont a mostani 17 százalékos érték is kirívóan magas, a negyedik legrosszabb az unióban.

Az átlagos fizetési idő szempontjából hasonlóan működik Magyarország, mint Európa, kicsit javultak a fizetési határidők. A fogyasztói szektor továbbra is 14 napos késéssel fizet átlagosan, a kereskedelem is javított, 18 nap az átlagos késedelem, ami jó hír, hogy a kormányzati szektorban is csökkent a késedelem. A késedelmes fizetésnek ennek ellenére egyre súlyosabbak a következményei. A kkv-szektor például Magyarországon lassan már a túlélésért küzd, a tavalyi 28 százalék után az idén már 44 százalék nyilatkozta azt, hogy a túlélés is kérdéses számára késve érkező bevételek miatt. A késedelmi kamatok pedig már a vállalatok csaknem egyharmadának okoznak problémákat.

A fizetési fegyelemben egyébként az északi országok járnak az élen, a legrosszabbak pedig a mediterrán és a balkáni országok. Az eleve jó kockázati indexű országok még javítottak is az elmúlt években, a rosszul teljesítőknél viszont – köztük Magyarországon is – tovább romlott a helyzet – mondta el az eredményeket ismertető sajtóbeszélgetésen Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. Az árbevétel-arányosan számolt leírási veszteség az Európai Unióban 2,8 százalékról 3-ra nőtt, ez 350 milliárd eurót jelent. Ez a leírási veszteség egyébként nem csak azokban az országokban lett magasabb, ahol eleve az volt, de viszonylag jó helyzetben lévő országokban is romlást tapasztaltak.

A kései fizetés okai között ott van a lánctartozás, a beszállítók a késve érkező bevételek miatt maguk is késve fizetnek, ez egész Európában jellemző. A kései fizetés sokszor szándékos, a cégek gyakran hátrébb sorolják azokat a kötelezettségeket, ahol nincs késedelmi kamat vagy követeléskezelés. Európában egyébként a magyarországinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a követelések behajtására. A számlák fizetési sorrendjében az első helyen jellemzően a köztartozások állnak, őket követik a fontos beszállítók számlái, majd a közművek és a bankok következnek. A legkésőbb a külföldi beszállítók számláit fizetik ki, azt gondolják, a külföldi hitelező éri a legkésőbb utol a megrendelőit.