Idénymunka: az utolsó lehetőség

A jelenleg hatályos jogszabály szerint idénymunkához egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkáltatónak elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az adóhatóságnak. Ez a bejelentés akár a munkavégzés megkezdését követően is megtehető. Az egyszerűsített munkaszerződést akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az öt napot eléri. Öt napot nem meghaladó foglalkoztatás esetén elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése. A bejelentési kötelezettséget az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé, interneten vagy bizonyos esetekben telefonon is lehet teljesíteni.

Semmiféle bejelentési kötelezettség nem terheli azokat, akik az idénymunka miatt külföldre távoznak. A magyarok közül egyre többen vállalnak idénymunkát Ausztriában, ahol döntően a vendéglátásban, turizmusban helyezkednek el, de van lehetőség mezőgazdasági jellegű munkára is. A nyugati szomszédnál évente több mint 50 ezer magyar dolgozik, döntő többségük csak idényjelleggel. Ausztria a magasabb kereseti lehetőségek miatt vonzó, bár a fizetések szórása nagy, egy-egy munkavállaló akár 50-60 eurót is megkereshet naponta nettóban, amely lényegesen magasabb az idehaza jellemző idénybéreknél.

A magyarországi idénymunka-fizetések még így is vonzóak másoknak, Romániából az uniós csatlakozás óta egyszerűen és viszonylag nagy számban érkeznek idénymunkások, elsősorban az Alföldre, mezőgazdasági munkákra. Ez ma már a helyieknek is sok helyütt az egyetlen lehetőség.

„Régebben a mezőgazdasági idénymunka keresetkiegészítési lehetőség volt vidéken, ma azonban már számos területen nincs más megélhetési lehetőség, vagy jövedelemforrás” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Asztalos Sándor a többek között mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozókat képviselő MÉDOSZ elnöke. Hozzátette: „a területen kétségkívül nagyon magas a feketefoglalkoztatás aránya, sok esetben magukat az idénymunkásokat sem érdekli az, hogy be vannak-e jelentve, vagy sem. Komoly veszélynek tartom azt is, hogy az új Munka törvénykönyvében foglaltak értelmében az idényjelleggel munkát vállalókat kihasználhatják a munkáltatók.”

Asztalos Sándor szerint a helyzet a jövőben egyre kedvezőtlenebb lehet amiatt, hogy az új földtörvény gátat szab az 1800 hektárnál nagyobb gazdálkodó egységeknek. Az új szabályozás ugyanis alapesetben 1200 hektárban, vetőmagtermelés vagy állattenyésztés esetében 1800 hektárban szabja meg a birtokmaximumot a bérelt földek esetén is.

„A nagyobb birtokok csökkenő területe miatt egészen biztosan több lesz a munkanélküli, akik elvesztik az addigi szerény, de egész évben kapott jövedelmüket is. Ők az idénymunka szempontjából szabad prédát jelentenek majd, így várható, hogy ez a foglalkoztatási forma még inkább elterjed majd a jövőben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Asztalos Sándor.

Egyszerű rendszert akartak

A Gyurcsány-kormány idején már próbálkoztak az alkalmi munkavállalói könyv bevezetésével, amelybe közteherjegyeket ragasztva lehetett igazolni egy napi munkavégzést. A rendszer olcsó és egyszerű volt, ám könnyen kijátszható. A szisztéma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 2010 áprilisában megszűnt. A helyette bevezetett rendszer az egyszerűsített foglalkoztatás lett, majd később, 2012-től az új Munka Törvénykönyve továb egyszerűsítette az ilyen munkaerő-felvételt.