Mennyien élnek Budapesten és az agglomerációban?

A lakónépesség a főváros középső területén koncentrálódik, a belső kerületektől a külső kerületek felé haladva csökken a népesség. A koncentrikus elrendeződés az agglomerációs övezetet tekintve is megjelenik, Budapest közvetlen környezetében jóval többen élnek, mint a nyugati-északnyugati vagy a délkeleti periférikus térségekben. A közlekedési útvonalak elhelyezkedésének is meghatározó szerepe van: az autópályák, vasútvonalak, HÉV mentén fekvő településeket nagy népességszám jellemzi, mivel a fővárosba történő ingázást jelentősen megkönnyítik a jó közlekedési adottságok.

A népsűrűség tekintetében is erős koncentrikusság figyelhető meg. Budapesten 8-szor annyi ember jut 1 négyzetkilométerre, mint az agglomerációs övezet településein átlagosan. A belső kerületekben – az agglomeráció területének 9 százalékán – összpontosul az agglomeráció népességének négytizede. Az V–VIII. kerület népsűrűsége 10–27 ezer fő/négyzetkilométer, ezzel szemben a XVII., XXII., XXIII. Kerületé nem éri el a 2000 fő/négyzetkilométert - írja a KSH.

Jelentősek a különbségek az övezet egyes településeinek népsűrűsége között is. Általánosságban elmondható, hogy a fővárossal közvetlenül határos települések jóval sűrűbben lakottak, mint a távolabb elhelyezkedők. A viszonylag ritkábban lakott települések többsége az övezet északnyugati, hegyvidéki részén fekszik. A városok közül kiemelkedik Szigethalom, ahol 1852 fő jutott 1 négyzetkilométerre, ezt követi Dunakeszi 1305 fő/négyzetkilométeres, valamint Budaörs 1134 fő/négyzetkilométeres mutatója. A községek közül Diósd, Remeteszőlős, Erdőkertes és Üröm népsűrűsége haladja meg az ezer főt. A városok közül a legritkábban lakott Visegrád (52 fő/négyzetkilométer), a községek közül pedig Tök (54 fő/négyzetkilométer).

2001 és 2011 között a főváros veszített népességéből (-2,7 százalék), míg az övezet lakossága 19 százalékkal nőtt. A budapesti agglomeráció népessége összességében 82 ezer fővel, 3,3 százalékkal bővült 2001 óta.

Nem minden fővárosi kerület jellemezhető csökkenő népességgel. A vizsgált időszakban legnagyobb mértékben – több mint 10 százalékkal – a sűrűn lakott, belső kerületek (V–VII. kerület) népessége fogyatkozott meg, de a budai valamint az észak- és délpesti kerületek többségében is kevesebben élnek, mint az évezred elején. A többi kerületben a vándorlási nyereség meghaladta a természetes fogyás mértékét, így a népesség gyarapodott.

Az övezet települései közül csak Vác és Tök népessége csökkent. A legnagyobb növekedéssel jellemezhető települések elhelyezkedésében nem lehet megfigyelni egyfajta koncentrikus szerkezetet. Ezek a települések egymás szomszédságában, foltszerűen jelennek meg, így jól le lehet határolni a főváros határától többnyire távolabb elhelyezkedő, délre, nyugatra és északkeletre eső jelentős népességgyarapodással jellemezhető térségeket.

A vizsgált tíz évben bekövetkezett népességgyarapodás a kisebb lélekszámú települések esetében volt a legnagyobb mértékű. Az övezetet alkotó 80 településből 34 átlagnál alacsonyabb népességgel és átlag feletti népességnövekedéssel jellemezhető. Ilyen település többek között Remeteszőlős, Telki, Csomád, Pócsmegyer. Ugyanakkor volt 9 olyan település, amely a magas lélekszám mellett átlag feletti növekedést ért el (például Veresegyház, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Dunakeszi).

A budapesti agglomeráció népessége folyamatosan öregedő. 2001 óta főleg a fi atalok létszáma mérséklődött: a 0–4 éves korcsoportot leszámítva valamennyi 30 év alatti korcsoportban csökkent a népesség, összesen 123 ezer fővel. Ezzel szemben az 54 éven felüliek létszáma 104 ezer fővel bővült.

Budapesten a gyermekkorúak száma 7 százalékkal csökkent, míg az agglomerációs övezetben 17 százalékkal nőtt. Az aktív korúak számát tekintve is hasonló a helyzet, a fővárosban 5 százalékkal csökkent, az övezetben 14 százalékkal nőtt a létszámuk. Az időskorúak száma mindkét térségben növekedett, de míg Budapesten csak 7 százalékkal, addig az övezetben több mint 40 százalékkal. A fővárosban élő népesség korstruktúrája így is jóval kedvezőtlenebb, mint az övezetben élőké. A 20 éven aluli korcsoportokba az övezetben a népesség nagyobb része tartozik, mint Budapesten, míg az 55 éven felüli korcsoportoknál fordított a helyzet.

Világgazdaság Online-->