A büdzsé tartalékából kap forrást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és annak hivatala nem szerepel, hiszen a fejezeti főszámok módosítására november 30-ig volt lehetőség – közölte a parlament honlapján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A bizottságról a parlament december 17-én döntött. A tárcavezető közölte, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a bizottság és a hivatal működéséhez szükséges források nem állnak 2014-ben rendelkezésre . A hivatal megalakulása után az államháztartásról szóló törvény alapján a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére történő átcsoportosítással kerül biztosításra a szükséges forrás. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatra eredetileg 120 milliárd forintot terveztek.

A kormányzatnak Józsa István szegezett kérdést „Nem terveztek forrást 2014-re a Nemzeti Emlékezet Bizottságra és annak Hivatalára? Akkor ezt megint kivel fogják megfizettetni?” címmel. Az MSZP-s országgyűlési képviselő azt firtatta, hogy miközben a kormányzat 2 éve ígéri а Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását, mégsem tervezték be а 2014. évi központi költségvetésbe sem а testület, sem а hivatal működésének forrását. Erre csak később szólította fel egy korműnyhatározat a gazdasági minisztert.

A Magyar Nemzet korábban azt írta, hogy a bizottság több száz millió forintból gazdálkodhat, a kommunista múlt feltárását végző testület munkáját számos szakember segíti majd. A törvény szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A testület - amely a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat - öttagú lesz.Elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg titkos szavazással, kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez meg. Megbízatásuk kilenc évre szól, és egyszer megújítható. A parlament által választott tagokra az országgyűlési képviselők legalább ötöde írásbeli ajánlással tesz javaslatot. Kikötés, hogy a tagok - akiknek jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő - egyike sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor.

A bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak - a diktatúra működésével összefüggő - személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értéklés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre. A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.

A törvény lehetővé teszi, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kell kitakarniuk.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint Magyarország az utolsó a volt kommunista országok közül, amely hasonló bizottságot vagy intézetet állít fel.