BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Méregdrága a külföldi tanulás, mégis egyre többen jelentkeznek

Előnyt jelenthet az álláskeresésnél, jól jöhet a nyelvtudás fejlesztésében, segítheti a szakmai kapcsolatok bővítését és komoly élettapasztalatot ad – ezek az érvek szólnak a leghangosabban a külföldi tanulmányok mellett- írja a Metropol.

A helyenként magas tandíjak és megélhetési költségek – például a magyar fizetésekhez képest irreálisan magas lakbér – azonban sokakat elriaszthatnak. Európában kifejezetten drágának számít az Egyesült Királyságban vagy Svájcban tanulni, akadnak azonban szép számmal olyan országok is – így Dánia vagy Írország –, ahová az unióból érkező hallgatóknak bizonyos képzések szinte ingyenesek.

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki Európán kívül tervez képesítést, diplomát szerezni. Az elsősorban angolszász országokba diákokat közvetítő StudyTime oktatási konzultációs cég vezetője, Kötél Edina szerint egy-egy félévre 6-8 ezer helyi dollárnak (1-1,5 millió forintnak) megfelelő összegű tandíjat kell kifizetnie egy középkategóriás egyetem alapképzésben tanuló hallgatójának, szakiránytól függően. A legtöbben Ausztráliába és Kanadába indulnak tanulni, mivel a vízumszabályok lehetővé teszik, hogy az iskola mellett dolgozhassanak is a külföldiek.

– Az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt a külföldre induló diákok száma, az érdeklődés pedig folyamatos. A legkeresettebbek az üzleti képzések, a turizmus, a marketing, a reklám és a számítástechnika, de vannak, akik azért mennek külföldre, hogy olyasmit tanulhassanak, amire itthon nincs lehetőség: akad, aki vadőrnek készül, többen jelentkeztek repüléssel kapcsolatos kurzusokra, és van, aki vitorláshajó-építést indul tanulni – mondta Kötél Edina a Metropolnak.

A többség valamelyik college-ba iratkozik be – az ott megszerzett képesítés a hazai OKJ-s szakképesítésnek felel meg –, majd az első év után átjelentkezik az egyetemre. Így az első évben 15-20%-kal alacsonyabb tandíjat fizet, mint a felsőoktatásban, a megszerzett kreditjeit azonban elismerik.
  
Az anyagiakon kívül akad két másik fontos szempont is, amit mérlegelniük kell a külföldre készülő diákoknak. Az egyik, hogy megvan-e a megfelelő szintű nyelvtudásuk a tanulmányaik elvégzéséhez.

– A középfokú nyelvvizsga egyszerűen nem elég, márpedig a magyar diákokra jellemző, hogy ennek a megszerzése után hajlamosak hátradőlni. Ahhoz viszont, hogy külföldön érvényesülni tudjanak, megfelelő nyelvi rutinnal kell rendelkezniük – hangsúlyozta Kötél Edina.

Lényeges kérdés az is, hogy készen állnak-e a fiatalok az elszakadásra, képesek-e feldolgozni azt, hogy egy idegen országban, a családjuk, a barátaik segítsége nélkül kell boldogulniuk, az otthonuktól akár több ezer kilométerre.

– Sok 18-19 éves még nem érett erre, és csak odakinn döbben rá, hogy mindent egyedül kell megoldania. A konzultációk során ezért mentálisan is igyekszünk felkészíteni a fiatalokat a külföldön töltött időre – fűzte hozzá a StudyTime vezetője.
  
Sokat spórolhat, aki valamilyen ösztöndíjprogram keretében nyer felvételt külföldi felsőoktatási intézménybe. Ilyen lehetőséget biztosít a Campus Hungary Program is, melyre minden akkreditált magyarországi felsőoktatási intézmény hallgatója pályázhat. Féléves részképzésen, szakmai gyakorlaton, rövid vagy csoportos tanulmányúton vehetnek részt a hallgatók. A Campus Hungary jelenleg az egyetlen, a világ összes országába ösztöndíjakat biztosító program Magyarországon.

– A projekt kiemelt célcsoportja a műszaki és természettudományi területen tanulók, ugyanakkor jelentős arányban vannak a bölcsészettudományi, művészeti, gazdasági és orvostudományi képzésben részt vevők is. Előnye, hogy bármely felsőoktatási intézményből és tudományterületről lehet pályázni – mondta a Metropolnak Dr. Hatos Pál, a Campus Hungary Programot koordináló Balassi Intézet főigazgatója.

Az ösztöndíjak elbírálása a tanulmányi átlag, a tudományos tevékenység és a munkaterv alapján történik. Előnyt élveznek azok, akiknek pályázott tevékenysége beszámítható a jelenlegi tanulmányaiba, OTDK-helyezettek vagy műszaki és természettudományi területen tanulnak – tette hozzá Dr. Hatos Pál.

A legnépszerűbb célországok között szerepel Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria, Románia és a mediterrán országok, de Kínába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandra is jutottak már el hallgatók. Az ötödik alkalommal meghirdetett ösztöndíjakra március 3-ig lehet pályázni.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.