BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Önállóbb gazdálkodás a cél

Valódi business schoolt szeretne csinálni a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karából négy év alatt az új dékán. Zoltay­né Paprika Zita önállóbb mozgásteret szeretne elérni, főként a gazdálkodási kérdésekben.

„Szeretem a kihívásokat, ezért vállaltam ezt a pozíciót a több hónapos pályázati procedúra után” – nyilatkozta a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának új dékánja. Zoltayné Paprika Zita még nemzetközi igazgatóként és az angol nyelvű programok menedzselése során szerzett tapasztalatait arra szeretné felhasználni, hogy dékáni ciklusának végére a kar valódi Business School legyen. Két programjukkal a nemzetközi akkreditációt már elnyerték, most az intézményi akkreditációt is megcélozzák. „Számos olyan mutatónak már most is megfelelünk, amelyeket a legjobb üzleti iskolák teljesítenek” – hangoztatta a dékán.

Zoltayné pályázati programjának egyik fő eleme az volt, hogy nagyobb mozgásteret szeretne elérni a Gazdálkodástudományi Karnak, főleg a gazdálkodásban. A dékán arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban jelentős forráskivonás volt a felsőoktatásban, ami az ő intézményüket is érintette. Úgy vélte, hogy irreális minőségi teljesítményt elvárni szűkülő források mellett, a finanszírozást az államnak újra kellene gondolnia.

Jelenleg már több a saját bevételük (a több mint 3 milliárdos büdzsé mintegy 60 százaléka), mint az állami támogatás, főként az önköltséges képzések révén. Ennek fényében szeretnék, hogy saját bevételük elköltésében jóval nagyobb szabadságuk legyen, eldönthessék, milyen fejlesztésekre költenek átlátható módon. Főként a humán erőforrás és az infrastruktúra fejlesztésére szeretnének pénzt visszaforgatni.

A karon jelenleg 226 oktató van, 81 százalékuk rendelkezik valamilyen tudományos fokozattal. Szeretnének javítani az oktató-hallgató arányon, hogy egy tanárra 30 diáknál kevesebb jusson. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb fejlesztése a pénzügyi laboratórium, a FinLab létrehozása volt, amely a világ legnagyobb tőzsdéinek kereskedési adataihoz biztosít hozzáférést.

„Amikor a Corvinus név elhangzik Magyarországon, sokan a Gazdálkodástudományi Karra asszociálnak, főként a rangsorban elért előkelő pozíciónk és eredményeink miatt (első hely a hallgatói kiválósági és az alapszakok versenyében)” – mondta Zoltayné. A kar a súlyát jelzi, hogy a Corvinus 14 és fél ezer hallgatójának közel fele a Gazdálkodástudományi Karon tanul. A 2014/2015-ös tanévre 7 alapszakuk mellett két angol nyelvű is van, melyből a Business and Management nemzetközi akkreditációt (EPAS) kapott. Szakjaikra átlagosan hétszeres a túljelentkezés. Évente mintegy 350 hallgatójuk tölthet el egy szemesztert 118 külföldi partnerintézményükben szerte a világon. Tagjai a legjelentősebb üzleti iskolák globális szövetségének, a CEMS-nek. A Corvinus idegen nyelvi képzésein évente 650-700 külföldi hallgató vesz részt 50-60 országból. A dékán szerint a garantált nemzetközi színvonal mellett az is vonzó, hogy nemzetközi összevetésben olcsóak a képzéseik és a budapesti megélhetés költségei még mindig kedvezőek.

Az elfogadásra váró Felsőoktatási Stratégiát az iparkamara többek között abból a szempontból bírálta, hogy nem eléggé veszi figyelembe a munkaerőpiac igényeit. Zoltayné szerint a Corvinuson folytatott képzésekre ez nem mondható el, hallgatóiknak a külföldi szemesztereket is tartalmazó végzettségükkel nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Több céggel (például Mol, Morgan Stanley, PwC, L''Oréal) is partneri viszonyt ápolnak. Számukra kedvező az az irány is, hogy a hallgató döntse el a finanszírozás alapját azzal, hogy a minőségi helyre jelentkezik. Az állami finanszírozás abban problematikus, hogy a felvett hallgatók után járó kvótát csak késleltetéssel kapják meg, miközben a hallgatók képzési költségei azonnal felmerülnek. Az államilag finanszírozott hallgatókat kedvelik a Corvinuson, mivel így a legeslegjobbakat vehetik fel, de az önfenntartáshoz szükségesek az önköltséges képzések is, bár ott is nagyon magas a mérce. A dékán azt szeretné, ha nem lenne korlátja a felvehető önköltséges létszámnak. A Corvinus nem szeretne az állami keretek közül kiszabadulni, mivel Magyarországon az állami egyetemeknek van nagyobb presztízsük. Zoltayné azt hangsúlyozta, hogy a globális üzleti világban alapfeltétel a két nyelvvizsga, hallgatóiknak nem lesz szüksége arra, hogy a Diplomamentő Programra pályázzanak.

Éber Sándor-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.