Már ránk zúdíthatják a politikai hirdetéseket, elkezdődött a kampány

Eddig sem fogták vissza magukat a pártok, de szombattól hivatalosan is indul a választási kampány. A törvények szerint február 15-től, az április 6-i szavazást megelőző 50. napon kezdődik az országgyűlési képviselő-választás hivatalos kampánya, ekkortól lépnek életbe az új szabályok is.

Kampánynak számít minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, eszköze lehet például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, a választási gyűlés. Nem minősül kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A plakátok nem jelenhetnek meg a villanyoszlopokon, közút felett vagy az úttest mellett, épület falán vagy kerítésen, csak a tulajdonos hozzájárulásával. Nem fedhetik el más plakátját.

A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell, és be kell szerezniük a szükséges engedélyeket is. A szavazás napján nem lehet gyűlést tartani.
Mától már műsoron lehetnek politikai reklámok a közszolgálati tévé- és rádiócsatornákon, illetve azokon a kereskedelmi csatornákon, amelyek vállalják, hogy ingyen adnak reklámidőt. A műsorszolgáltatók a politikai hirdetéseket azonos feltételek mellett tehetik közzé, melyhez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A kampánycsend megszűnt, így a választás napján is lehet kampányolni jelölt vagy jelölőszervezet mellett. A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen kampányolás a szavazás napján nem folytatható.

Hétfőtől már lehet jelölteket ajánlani. Ajánlócédulák helyett már íveken ajánlhatnak jelölteket a választók, és egy voksoló többet is támogathat. Csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi. A jelöltek választókerületenként 101 ezer 500 forintért juthatnak hozzá a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevéhez és lakcíméhez.

Hétfő a határideje annak is, hogy a helyi választási irodáknak eddig a napig kell kiküldeniük az értesítőket azoknak a választópolgároknak, akik a választást megelőző 58. napon már benne voltak az úgynevezett szavazóköri névjegyzékben.

A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat. A költségvetésből minden jelölt egymilliós támogatásra jogosult, amivel később el kell számolniuk, kizárólag kampánytevékenységre költhetnek.

A Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy az új szabályozás alkalmatlan a kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására, inkább kevésbé teszi átláthatóvá a kampányköltéseket. Ligeti Miklós azt is korrupciós kockázatnak nevezte, hogy a pártok hozzájuk közeli civil szervezeteknek kiszervezhetik kampányuk egyes feladatait. A TI  nagyon konzervatív becslése szerint a nagy pártok az akkor érvényes szabályok szerint elkölthető 386 millió helyett mintegy másfélmilliárdot költöttek a 2010-es kampányban, a helyi média, az óriásplakátok vagy éppen a kampányrendezvények költségeit nem is vették teljes körűen számba.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tegnap elnézést kér azoktól a külföldön szavazni szándékozó választópolgároktól (például Londonban), akik téves tájékoztatást kaptak a külképviseleteken történő szavazás idejéről és helyéről. Az NVI új értesítőt küld nekik.

Elvileg 160 szervezet állíthat jelöltet
A héten 12 újabb jelölő szervezetet – nyolc pártot és négy nemzetiségi önkormányzatot – vett nyilvántartásba az április 6-ai országgyűlési képviselő-választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB. Így a jelenlegi állás szerint 72 szervezet indulhat a választáson. Nyilvántartásba került például a Magyar Igazság és Élet Pártját, az MCF Roma Összefogás Pártot (MCF), a Kisgazdapárt, valamint a román, a bolgár, a horvát és a lengyel országos nemzetiségi önkormányzat is. Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, elvileg tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.