Minden idők legdrágább olimpiája terrorfenyegetéssel beárnyékolva

„Az előzetesen világszerte hárommilliárd főt elérő összes nézőszámmal és egymillió helyszíni érdeklődővel kalkulálva Szocsiban megkezdődött XXII. Téli Olimpiai Játékok kapcsán egyelőre nem a sportszakmai témájú írások a jellemzők” – nyilatkozta lapunknak András Krisztina közgazdász. A Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója szerint  olvashatunk gazdasági hatásokról, a tervezettet jócskán meghaladó költségvetésről és biztonsági stratégiáról. Érdemes áttekinteni, hogy mindezek hogyan függnek össze egymással.

„Ha a nyári és a téli játékok finanszírozási kérdéseit vizsgáljuk, akkor a finanszírozás módja mindig erős összefüggésben áll a finanszírozóval, az illető nemzetállam gazdasági rendszerének típusával és az olimpia megrendezésének céljával” – hangoztatta az egyetemi adjunktus. András Krisztina szerint a jellemzően állami finanszírozású játékok közös jellemzői a puha költségvetési korlát, a hatékonyság szempontként való meg nem jelenése és valamiféle politikai, presztízst, erőt demonstráló motiváció. A játékok finanszírozásban részt vevő különböző és ezzel eltérő érdekeket képviselő felekként az úgynevezett állami: kormányzati, tartományi és városi, illetve a magán vagy üzleti befektetők, helyi, nemzetállami, regionális és globális vállalatok jelennek meg. Az olimpia rendezésével összefüggő érdekek köre széles, és érdemes megvizsgálni a játékok pénzügyi és ideológiai támogatásának rendszerét. Mivel az egyes országok egymástól eltérő szocio-kulturális, politikai, történelmi és gazdasági viszonyai különbözők és időben is változók, így nehéz általános megállapításokat tenni.

A montreáli nyári játékok mindenesetre megmutatták a közgazdász szerint, hogy az olimpia rendezése meghaladja egy város erejét, illetve, hogy a költségek alakulása nagyon érzékeny a sporttal közvetlenül összefüggésbe nem hozható infrastrukturális beruházások nagyságától és annak időbeli megvalósulásától. A magánfinanszírozású olimpiákat pedig az olimpiai eszme csorbításával, az üzlet mindenek felettiségével vádolják. A játékok gazdasági hátterének alakulásában azonban egyaránt jelen vannak a világgazdaságot ért változások (hidegháború, globális válság), az átalakuló gazdasági rendszerek, a megváltozó állami és piaci szerepek, a mozgalmat vezetők szemléletének változó környezetre való reagálása, a rendszer immanens tulajdonságából adódó, újabb legekre törekvő, és ezáltal egyre nagyobb kihívást jelentő fenntartásának kényszere.

A rendező országok kormányainak érdekeltsége (Holger Preuss 2004-es tanulmánya szerint) a nemzetközi kapcsolatokban, a nemzeti közhangulatban és a PR területén jelentkezik. „Azonban mindenki abban érdekelt, hogy az olimpiai pozitív márkája, eszméje ne sérüljék, fennmaradjék és növekedjék” – hangsúlyozta András Krisztina. Szerinte az állami finanszírozás törvényszerűen politikai célokat is megjelenít, és ez elhozta az olimpiai játékok történetébe a bojkottokat, a hatalmas médiajelenlét, pedig más csoportoknak is lehetővé tette, hogy a figyelmet önmagukra irányítsák eme esemény kapcsán.

Az 1972-es müncheni olimpia egyik napról a másikra mindent megváltoztatott. Az olimpiát 24 órára felfüggesztették. Megemlékezést tartottak az áldozatok emlékére, amelyen 80 ezren vettek részt a müncheni Olimpiai stadionban. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke úgy döntött, a sporteseménynek folytatódnia kell. Újabb sérelem érte az újkori olimpiai játékok ókori eseményeket követő: a békét és a sokak számára eufórikus örömet okozó kollektív élményt szimbolizáló eseményt. És a történet újabb és újabb esetekkel tovább folytatódott. A NOB megszigorította az olimpia-rendezés biztonsági feltételeit, így a korábbiakhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb gondot (és persze jóval több pénzt) fordítanak a játékok, a játékosok és persze a civil lakosság védelmére.

Ha csak a téli játékokra koncentrálunk, akkor két olimpia különösen nagy változást hoztak ebben a történeti folyamatban. Az 1972-es szapporói téli játékok elhozták az üzleti érdek ellenébe ható amatőrizmus védelmében tett akciót, ami az alpesi sízés történetének és korszakának egyik legnagyobb versenyzőjét, Karl Schranz, akkori kétszeres olimpiai bajnokot kizárta a játékokon való részvételből.

A 2002-es Salt Lake-i Téli Játékok pedig a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően került különleges helyzetbe, ami Pekingben már azzal járt, hogy a teljes költségvetés 3,1 százalékát a biztonsággal kapcsolatos költések tették ki vagy a vancouveri olimpiai szervezőbizottsági költségvetésének, az 1,86 milliárd dollárt kitevő költségvetésének a 900 millió dolláros biztonsági kiadások már nem jelentették részét, mivel ezek az állami költségvetést terhelték.

András Krisztina szerint a téli sportok legnagyobb seregszemléje, a téli olimpiai játékok mérete, nemzetközi dimenziói, fokozott médiajelenléte és a magas rangú nézők megjelenése napjainkra együttesen nagyon komplex és szigorú biztonsági stratégiát igényelnek, aminek nagyon gyakran olyan események ellen kell védelmet adniuk, amik a játékoknak sem eszméjéhez nem illők és nagyon gyakran politikai, geopolitikai, általános és helyi körülményektől függő. Ugyanakkor a biztonsági stratégia jelentős szerepet játszhat abban, hogy utólagosan milyen kép alakul ki az adott olimpiáról és így kihat az olimpiai eszme üzleti értékére. Az atlantai olimpiát követően 13 ország 620 felső vezetőjével készült felmérése (Harris, 1997) azt mutatta, hogy a „bombamerényletet utólag nem hozták szoros összefüggésbe a játékokkal, de a tragikus esetek mindenképpen nagy figyelmet kaptak”.

A NOB kérése mindig arra irányul, hogy a szervezők úgy tegyenek meg mindent a biztonság érdekében, hogy az olimpiai ünnep hangulata ne sérüljön, és amíg csak lehet: maradjanak ezek láthatatlanok. A láthatatlanság és a kormányzati támogatás költségével és mértékével kapcsolatos szigorú titoktartás megnehezíti az olimpiai költségvetésén belül a játékok biztonsági költségeinek kiszámítását. „A biztonsági koncepció itt mindig komplex és bonyolult, a korábbi rendezések tapasztalatai hasznosíthatók” – mondta a Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója.

A szakértők négy inkriminált csoportot szoktak megkülönböztetni, akik eltérő indíttatásból tervezik és követik el a bűncselekményeket. Léteznek ideológiai hajtású politikai, vallási és nacionalista csoportok, azonosíthatók az úgynevezett radikális szurkolói csoportosulások, az olimpiát ellenzők tömörülése és a helyi bűnözők, akiknek a száma ilyenkor jelentősen megemelkedhet. Mindez meg is magyarázza, hogy a szervező bizottság önmagában mindenki biztonságát garantálni nem tudja, és kérdésként mindig felmerül ennek a biztonság biztosításának költsége kit terhel majd. Jellemzően a magántőkéből finanszírozott olimpiák esetében a szervezőbizottságok fedezték az állam által rendelkezésre bocsátott biztonsági erők költségeit.

András Krisztina arra emlékeztetett, hogy Szocsiban rendezett téli játékok kapcsán rengeteg „leg” sorolható fel. A legelső olimpia a Szovjetunió felbomlása óta, legmelegebb, legdrágább, leghosszabb és legkülönlegesebb utat bejáró olimpiai fáklyája, legtöbb televíziós közvetítést jelentő, legtöbb bemutatkozó sportágat felvonultató, és mindezek teljes érdeklődést teremtenek a világ minden tájáról és szinte mindenki érdeklődését felkelti és fenntartja.

Biztonságpolitikai szakemberek azt vallják, hogy a modern terrorizmus legfőbb eszköze kommunikáció, vagyis egy ilyen verseny, amire az egész világ figyel, alkalmas arra, hogy a terroristák által megfogalmazott célok és üzenetek tömegekhez érjenek el. Ugyanakkor, mivel a terrorizmust is a pénz mozgatja, van az az összeg, amivel ki lehet alkudni, hogy ennél több ne is történjen. A legek mostanra a személyes és tárgyi, civil és közszereplő, továbbá az internet biztonsággal kapcsolatban is sorolhatók, minden újabb játékok messze meghaladják az előzőt. A szervezők vallják, hogy a modern olimpiák közül egy sem kapott olyan konkrét fenyegetéseket, mint a Szocsiban megrendezendő.

A biztonság szavatolásában számos hazai és nemzetközi szervezet vesz részt, önállóan és együttműködve, titkosan és felfedve működve. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) például az esemény teljes körű megfigyelésére törekszik, felhasználva minden létező hálózatot. Minden telefon- és WLAN-hálózatot manipulálni fognak azért, hogy teljes hozzáférést szerezhessenek. Titkosszolgálat csomagszinten fogják figyelni a forgalmat, hogy bizonyos címszavakat kiszűrjenek. Az orosz program bármikor – az infrastruktúrákat üzemeltetők tudta nélkül – hozzáférhet bármilyen adatforgalomhoz. Éppen ezért az Amerikai Egyesült Államok Diplomáciai Biztonsági Hivatala azt tanácsolta az olimpiai játékokra látogatóknak, hogy Oroszországban rendkívüli óvatossággal használják az okostelefonjaikat, ha tehetik, ne is vigyék magukkal. A javasolt intézkedések között szerepel az akkumulátor eltávolítása, ha a készülék éppen nincs használatban. A céges adatok biztonságára külön figyelmet kell fordítani, ajánlott elkerülni a digitális formában lévő adathordozókat. Kiemelik, hogy a látogatók ne szervezzenek online találkozókat vagy tüntetéseket.

A helyszíni fogyasztókat érintve az ötkarikás játékokra utazó oroszoknak 3 nappal, a külföldieknek pedig 24 órával a tartózkodás megkezdése előtt jelezniük kell érkezésüket a hatóságoknál. A helyieknek eddig ezt 90 nappal az érkezés előtt kellett megtenniük. A szigorítás nem vonatkozik azokra, akik már korábban akkreditálták magukat, és azokra sem, akik már lefoglalták szállásukat, csak azokra, akiknek az érkezéséről még nem tudnak az orosz hatóságok. Az olimpia megnyitóján csak akkor vehet részt valaki, ha bemutatja az útlevelét. Újdonság az olimpiák történetében, hogy a belépőjeggyel rendelkezők kizárólag csak fényképes szurkolói igazolvánnyal (spectator pass) léphetnek be a sporteseményekre. A szurkolói igazolványokat egy hivatalos honlapon kell elektronikus úton megkérni. A szocsi téli olimpia ideje alatt kétszer annyi biztonsági ember teljesít majd szolgálatot, mint Londonban a nyári játékok alatt.

A tervek szerint 37.000 rendőr lesz Szocsiban és környékén. A város 100 kilométeres körzetében gyakorlatilag bárkit ellenőrizhetnek majd, és mindösszesen több mint 70 ezer fős belügyi és biztonsági erőkből álló „sereg” – amelynek mintegy felét más területekről vonták el – óvja az olimpia résztvevőit, látogatóit. A híradások szerint legalább 1000 orosz titkosszolgálati alkalmazott is tartózkodik ott. Olvashatunk légvédelmi rakétarendszerről, vadászgépekről, légi erőről, szárazföldi hadseregről és haditengerészetről. A biztonsági stratégiában figyelemmel kell lenni az internet-biztonságra is. A 2006-os torinói téli játékokon naponta mintegy hárommillió támadást regisztráltak, a pekingi szervezők a számítógépes vírusok, a hálózati és hackertámadások, valamint a rendszerleállások ellen olyan központot hoztak létre, amiben adatbiztonsági szakemberek és egyéb szakértők működtek együtt. Az internet-biztonsági kérdésekre az athéni szervezőbizottság mintegy 64 milliárd forintnyi összeget költött.

„Szocsi aktuálisan a minden idők legdrágább olimpiája címet is magához ragadta, ami már attól is különleges, mert az eddigi listavezető, pekingi nyári játékoktól (ami mindenkor nagyobb szabású esemény) vette át e címet” – hangoztatta András Krisztina. A jelenlegi híradások szerinti 51 milliárd dollár több mint ötszöröse az eredetileg 8,5 (néhol a sajtóban 12-ként megjelenő) milliárdra tervezettnek. Szakemberek szerint ez utóbbi tudatosan és előre láthatóan is alultervezett volt, ami egyrészt a győzelem érdekében írt, másrészt hibásan eltekintett olyan szükséges beruházásoktól, ami ezen esemény sikeres megrendezése érdekében mindenképpen meg kellett tenni. Szinte mindent, a szükséges infrastruktúra 85 százalékát a semmiből kellett felépíteni: sport és idegenforgalmi, turisztikai létesítményeket, szállodákat, vendéglátóhelyeket, a város és környékének komplett tömegközlekedési és egyéb infrastruktúráját: vasúthálózatot, autópályákat, továbbá a megbízható áramellátást kellett garantálni.

2008 óta új vízelvezető csatornák épültek, ezekhez több új híd is készült, továbbá új közlekedési csomópontok alakultak, 365 kilométer új utat, 50 kilométer autópályát létesítettek. A város ezenkívül 60 kilométernyi új vasútvonalat kapott, vadonatúj Siemens vonatokkal. A biztonsági kiadások növekedése mellett a késedelmes építések és az egy jelentésben megszokottnak írt csúszó-pénz arány is jócskán megnövelte a költésvetést. Mára nyereséges rendezésről is olvashatunk: a szervezők már 1,2 milliárd dolláros hazai szponzori támogatásokról, újabb 200 millió dolláros formálódó üzletről tájékoztatják a világot, mintegy újabb olimpiai rekordnak számító pénzbevonásként.

András Krisztina szerint Szocsi költségvetése túlmutat a téli játékokon, megjelenik benne egy komplex, hosszabb távon történő fejlesztési koncepció. 2014 nyarán Szocsiban tartják majd a G8-as csoport orosz elnökség alatti csúcstalálkozóját is, és itt fogják rendezni 2014-től a Formula–1-es orosz nagydíjat, illetve helyszínül szolgál majd a 2018. évi labdarúgó világbajnokságnak. Célként fogalmazódik meg, hogy a kedvelt nyári üdülőhely mellett, a téli sportok kedvelői számára is turisztikai desztináció maradjék.