Évente hétmillió emberéletet követel világszerte a légszennyezés – ezt a sokkoló adatot tette közzé a héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az adat azért számít sokkkolónak, mivel a WHO korábban ennek a számnak alig a felére tette a kül- és beltéri levegő okozta haláleseteket. A szervezet szerint ez jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve, amely a fulladáson kívül szívbetegséget, akár szívinfarktust is előidézhet.
A 2012-ben feljegyzett hétmillió halálesetből 4,3 milliót beltéri füst okozott, főleg olyan ázsiai konyhákban, ahol fa- és széntüzelésű tűzhelyekkel főznek. 3,7 millió emberéletet követelt ugyanakkor a szennyezet külső levegő, túlnyomórészt – a WHO szerint 90 százalékban – a fejlődő országokban.
A probléma azonban nem csak Ázsiát és Afrikát érinti: az elmúlt hetekben rég nem látott szmog uralta a Párizst. A szennyezés miatt Franciaország harminc településén rendeltek el piros riasztást. A szennyezést szakértők szerint az inverzió (a földfelszín közelében magasabb a hőmérséklet, mint a magasabb légrétegekben) miatt megrekedt levegőben a téli fűtés miatt felgyülemlett szállópor okozta, egy környezetvédelmi szervezet, az Écologie Sans Frontieres feljelentése nyomán mindenesetre ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást.
Már-már közhelyszámba megy, hogy a legnagyobb gond Kínában van, ahol a kiterjedt iparosítás sokáig egyáltalán nem járt együtt semmiféle környezetvédelmi tudatossággal. Egy nemrég készült felmérés szerint 74 kínai nagyváros közül mindössze három felel meg a levegőtisztaság ottani normáinak: Haiku, a kínai trópusi paradicsomnak számító Hainan-sziget fővárosa, a csöcsiangi Zhoushan, illetve a tibeti főváros, Lhasza. Ezek közül kettő egy szigeten fekszik – jegyzi meg a Financial Times.
A pekingi szmog lassan évtizede okoz gondot a kínai fővárosban élő millióknak is, de a jelek szerint lassan beszivárgott a Tiananmen térről a parlament falai közé: az ország tavaly felállt új vezetése minden korábbinál szigorúbb intézkedésekkel igyekszik útját állni a légszennyezés terjedésének. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a parlament idei ülésén háborút hirdetett a szennyezés ellen. Bejelentette, hogy 2017 végéig mintegy háromszáz milliárd dollárt kívánnak fordítani a levegőminőség javítására.
A bejelentett intézkedéscsomag részeként az idén 50 ezer kisebb széntüzelésű kazánt fognak bezárni, hatmillió elavult járművet rendelnek le az utakról, országosan elérhetővé teszik az úgynevezett négyes szabvány szerint üzemelő járművek számára a dízel üzemanyagot, a széntüzelésű erőműveket pedig korszerű technológiák alkalmazására ösztönzik. Egy másik cselekvési program részeként az ivóvízforrások védelmét, a fontos vízgyűjtő területeken a szennyezés kezelését, illetve megelőzését célozzák meg. Megkezdik a már szennyezett földterületek helyreállítását is.
Kérdéses, a tervek hogyan hatnak majd az ország növekedési kilátásaira: a pekingi vezetés erre az évre 7,5 százalékos bővüléssel számol, ám ennek teljesülése még a korlátozások nélkül is kérdéses.
Egyelőre az sem , mennyire lesznek ezek a módszerek hatékonyak, nem véletlen, hogy a piac kreatív rövid távú megoldásokat próbál kieszelni. Ilyen a „szmogbiztosítás”, amelyet a kínai nagy falhoz látogatók igényelhetnek a CTrip internetes utazási iroda és a Ping An állami tulajdonban lévő biztosítótársaság összefogásának köszönhetően. A Panasonic is most jelentette be, hogy Kínában dolgozó munkatársainak pótlékot fizet a légszennyezés miatt. Peking pedig drónokat is bevet, amelyek olyan anyagot lövell szét a magasban, amely „megfagyasztja” a szennyező részecskéket. A módszer nem új, a pilóta nélküli gépek azért előnyösek, mert az erősen szennyezett levegőben is képesek manőverezni, szemben az emberekkel.
A városvezetés újraszabályozza a jelenlegi forgalomkorlátozó intézkedéseket is, s az eddigi napszakokra vonatkozó előírások helyett a rendszámok utolsó számjegyéhez igazított napi korlátozást vezet be. Más nagyvárosokhoz hasonlóan itt is minden munkanapon két számjegy kerül a tiltólistára.
Szakértők azonban úgy látják, a közlekedési korlátozások nem idéznek elő automatikusan a jobb levegőminőséget. Erre példa Peking, Sanghaj, Kanton, Kujjang és Tiencsin város, amelyek határt szabtak az évente forgalomba helyezhető új autók számának.
A városvezetés újraszabályozza a jelenlegi forgalomkorlátozó intézkedéseket is, s az eddigi napszakokra vonatkozó előírások helyett a rendszámok utolsó számjegyéhez igazított napi korlátozást vezet be. Más nagyvárosokhoz hasonlóan itt is minden munkanapon két számjegy kerül a tiltólistára.
Szakértők azonban úgy látják, a közlekedési korlátozások nem idéznek elő automatikusan a jobb levegőminőséget. Erre példa Peking, Sanghaj, Kanton, Kujjang és Tiencsin város, amelyek határt szabtak az évente forgalomba helyezhető új autók számának. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.