Nagytakarítást végez Ferenc pápa a Vatikánban

Nem sokkal pápává választása után nyolctagú bíborosi tanácsadó testületet nevezett ki Ferenc, a csoportnak egyfajta tanácsadó szerepet szánva. Jelzésértékű volt, hogy a bíborosi testületben mind az öt kontinens képviselői helyet kaptak. „Ez egy csoport, nem pedig tanács és nem is bizottság” – hangsúlyozta a médiának Federico Lombardi szentszéki szóvivő, miközben a sajtó „forradalmi egyházi fordulatról” és „testületi irányítású” egyházról írt. Lombardi leszögezte: a döntéseket továbbra is a pápa hozza meg.

A tanácsadók fő feladata – az egyház belső működésének megreformálása mellett – az IOR, vagyis a Vatikán bankjának felügyelete, és átláthatóbbá tétele. A testület a napokban új elnököt választott a pénzintézet élére, Santos Abril y Castello, a római Santa Maria Maggiore pápai bazilika főpapja, Buenos Aires egykori apostoli nunciusa lett az IOR-t felügyelő egyházi bizottság elnöke. Ezzel újabb lépés történt a Vatikán pénzügyi-gazdasági működésének megújításában.

Az egy éve zajló vatikáni gazdasági reformnak azonban ez csupán az egyik lépése, a közelmúltban Ferenc Gazdasági Titkárságot, azaz egyfajta szentszéki pénzügyminisztériumot állítatott fel, amelynek élére George Pellt, Sydney bíborosát helyezi március végétől. A „szaktárca” feladata a Vatikán költségvetésének eddigieknél szigorúbb kontrollja lesz, igaz, ebbe az IOR nem tartozik bele, lévén az teljesen önálló entitás.

Az IOR sem bújhatott ki az átalakítás alól, januárban Ferenc pápa leváltotta a vatikáni bankot eddig felügyelő bíborosi bizottság elnökét és három tagját, akiket elődje, Benedek, néhány nappal lemondása előtt nevezett ki öt évre. Az egyházfő leváltotta a bizottság tagjaként dolgozó Domenico Calcagno bíborost az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) elnökét is.

Az egy éve zajló gazdasági reform nem csupán öncélú, és távolról sem technikai jellegű csupán. A Vatikán pénzügyei hosszú ideje átláthatatlanok, a pápai államban lévő transzparencia szintje  messze elmarad más, világi bankoktól elvárttól. Az IOR-ral kapcsolatban többször felmerült – bár soha nem bizonyosodott be – , hogy betétesei terrorizmust, vagy szervezett bűnözést pénzelnek az eszközökkel. Az olasz hatóságok tavaly ugyanakkor pénzmosás gyanújával nyomoztak a bankban, és le is tartóztattak egy főpapot. A nemzetközi előírásoknak eleget téve az IOR-nál nyitott majdnem 19 ezer számlából tavaly 1200 nem egyházi számlatulajdonost szólítottak fel arra, hogy helyezze át pénzét más pénzintézetbe. A felszólítottak között volt Irán, Irak, Indonézia és Szíria római nagykövetsége.

Kártyát nem fogadtak el
A Vatikán olyan lassan és nehézkesen adoptálta az átláthatóságot szolgáló rutineljárásokat, hogy tavaly év elején – még Ferenc pápa felszentelése előtt – hetekig nem lehetett bankkártyával sem fizetni a pápai állam területén, a kegytárgyboltokban és kávézókban kizárólag készpénzt fogadtak el. A fennakadás oka az volt, hogy a Vatikán nem tudott időben felkészülni arra, hogy mindenben megfeleljen az EU pénzmosás elleni előírásainak, így az olasz központi bank megtiltotta az olasz pénzintézeteknek, hogy engedélyezzenek bármilyen bankkártyás, hitelkártyás tranzakciót a miniállam területén.