Elkaszálta az EU az adómentes házi pálinkafőzést

Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni - mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága.

Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

"A brüsszeli bürokraták újabb felháborító provokációja az Európai Bíróság ítélete, amelyben Magyarország pálinkaügyekben elfoglalt álláspontját bírálják" - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten rendkívüli sajtótájékoztatón azután, hogy az Európai Unió bírósága csütörtökön közzétett ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége. Fazekas Sándor kiemelte: a magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen.

"A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat a bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban" – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen, mert az Orbán-kormány "részben a hagyományaink megőrzése érdekében" eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél.

"A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához.  A Kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg - a bérfőzési szeszadó eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után" – írja az NGM. "Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is." 

A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. "Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni" – olvasható a közleményben.

Leszögezik, hogy a kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. "Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést" - zárul a közlemény.