Központosítás tűzön-vízen át

Tartalmi változások kellenek a közoktatásban a nemzetközi felmérések szerint romló eredmények miatt – hangsúlyozta a miniszterelnök a legutóbbi rádióinterjújában. Orbán Viktor szerint a jó oktatásügyhöz megteremtették az elmúlt négy évben a szükséges kereteket, a közoktatási rendszer irányítható állapotban van. Korábban a kormányfő az oktatás átszervezését nevezte a kabinet egyik legnagyobb tettének. Nemrég az Akadémia elnöke, Pálinkás József is az igen rossz eredményeket mutató 2012-es PISA-felmérés elemzése kapcsán is átfogó intézkedéseket sürgetett a közoktatásban.

Az oktatás, különösen a köznevelés igen jelentős méretű átalakítása a KDNP-s Hoffmann Rózsa államtitkársága alatt az egyik legvitatottabb kormányzati tett volt. Az átalakítás szükségességét az államtitkár többek között az egyre romló eredményekkel is indokolta. Nemcsak a szakszervezetek, az ellenzék és a pedagógus társadalom jelentős részének éles kritikáit váltották ki a változások, hanem még a kormányzati oldalon is volt erőteljesen bíráló hangok a Fidesz frakciójában. Hoffmann kezdetben a felsőoktatás ügyeit is vitte, de 2013 elején az egyre jelentősebb hallgatói tüntetések után, Klinghammer István nevezték ki a terület felelősévé. Így Hoffmann több mint egy éve a köznevelés ügyeit viszi tovább.

Korábban többször is felmerült Hoffmann esetleges menesztése, ő maga is felajánlotta a lemondását, de a KDNP és a kormányfő is többször kiállt mellette. A Fidesz legnevesebb oktatáspolitikusával, Pokorni Zoltánnal is több konfliktusa volt, de ezen a területen végül a volt oktatási miniszter került ezen a területen háttérbe. Hoffmann nemrég azt közölte, hogy a választások után is folytatná munkáját.

Az államtitkár pár hete négy évét értékelve a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét és a pedagógus életpályamodell bevezetését emelte ki. Az önkormányzatoktól állami fenntartásba kerültek az iskolák, a kistelepülések közül szívesen mondtak le erről a jelentős finanszírozási gondokat okozó problémáról, egyetlen egy iskolát sem kellett bezárni. Sokan, így a Fideszben is nagyobb lehetőséget adtak volna azoknak az önkormányzatoknak, amelyek közül egyesek, a jobb pénzügyi pozícióban lévők szívesen vállalták volna továbbra is ezt a terhet. Sok település inkább egy oktatásszakmai felügyeletet várt volna el a teljes kontroll helyett. Az intézményfenntartó Klik-et számos kritika érte, amelyek nyomon követhetőek voltak a kormányzati oldalról megrendelt elemzésekben is. Ezek egy pazarló, rosszul irányított, túlságosan centralizált, többtízmilliárdos hiányt generáló (ezt egyébként Hoffmann cáfolta), az iskolákban keletkezett problémákra későn reagáló, túlzottan bürokratikus szervezet képét festették le.

Tavaly megvalósult a pedagógusok béremelése, a korábban ígértek 60 százalékát kapták meg első lépcsőben, a többit majd 2017-ig. Így a pedagógusok döntő többségének a korábbiakhoz képest jelentősen emelkedett a bére, amelyet a minimálbérhez kötöttek. Ez azonban egyesek szerint még mindig nem lesz olyan versenyképes jövedelem, hogy vonzóvá válljon az igen alacsony társadalmi presztízsű pálya és több, a pályára alkalmas, kiemelkedő képességű fiatal jelentkezzen a pályára, bár az államtitkárság szerint némiképpen nőtt a tanárképzésre jelentkezők száma.

Az életpálya második lépcsőjében kezdődik meg a tanárok minősítése, mely szintén nagy viharokat keltett, sokan azért háborodtak fel, hogy lenullázva korábbi teljesítményüket (szakvizsgájukat, diplomáikat, minőségi bérpótlékukat) pedagógus I. kategóriába kerültek és egy macerásnak ítélt procedúra után kerülhetnek magasabb fizetési fokozatba. A közoktatás centralizálásának egy másik eleme a minőségi munkát ellenőrző tanfelügyeleti rendszer kiépítése lesz, mely a köznevelés irányítása szerint a minőségi oktatás érdekében fontos. Sok kritikát váltott ki az is, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai nem önkéntesen lesznek a tanárok.
Igen éles kritikákat váltott ki minden ellenzéki pártból a tankönyvellátás államosítása, egyes iskolákban még tavaly év végén sem volt meg minden könyv, míg az államtitkárság szerint csak felnagyított, egyes problémákról van szó, a rendszer szerintük jól működik. Második lépcsőben a kiadást is államosítani fogják.

Bevezették a mindennapos testnevelést, ezzel kapcsolatban a létesítményeket hiányolták egyesek, a kormányzat egyébként többmilliárdos tornaterem és tanuszoda programba kezdett. A KDNP-s vezetésű tárca alatt bevezették a választható erkölcstan, illetve hittan oktatást, de ezt nem vártan az egyházak felől érte kritika, mivel a felekezetek szerint kapkodva, a finanszírozási oldalt nem megteremtve vezették be.

Már az idén bevezették volna 3 éves kortól a kötelező óvodai nevelést, de végül a Fidesz-frakció felkarolva egy LMP-s kezdeményezést, ezt egy évvel elhalasztotta ezt, mivel több településen nem volt meg a megfelelő intézményi háttér a férőhelyhiány kezelésére. Korábban is lett volna több fideszes módosítás, főként a köznevelési törvény kapcsán, de ezek többségét végül visszavonták.

A következő négy évben a köznevelésért felelős tárca többek között azt tervezi a következő négy évben, hogy tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók számát, ösztönöznék az egyenlő hozzáférés lehetőségét a koragyermekkori nevelésben és a köznevelésben, fejlesztenék a tanulók digitális kompetenciáit, valamint tovább fejlesztenék a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését biztosító pedagógus előmeneteli rendszert.

Az ellenzéki pártok programjában visszatérő elem, hogy mit állítanának vissza, mind egyet ért abban, hogy a tankötelezettség korhatára újra 18 év legyen. Az Összefogás pártjai így például a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, az államosított tankönyvpiac rendjét, az igazgatói kinevezések központosítását, a kötelező hit- és erkölcstanoktatást is megszűntetnék és a kötelező tagságú Nemzeti Pedagógus Kart is, valamint a megalázónak tartott portfóliófeltöltést is. Felszámolnák a Kliket is, megtartanák a járási, tankerületi szintet, visszaállítanák az önkormányzatiság elvét és a tankönyvválasztás szabadságát is. Módosítanák a Nemzeti alaptantervet száműzve abból például Wass Albertet, vagy Nyírő Józsefet. A pedagógus béremelésre szánt pénzeket differenciáltabban, a minőségi munkát jobban elismerve osztanák szét.

A Jobbik szerint az állami szerepvállalásnak a tartalmi szabályozásban van helye az oktatásban, a fenntartást az állam és az önkormányzatok ésszerű, szoros együttműködésével tartjuk megvalósíthatónak. Megszűntetnék a kétszintű érettségi rendszert is, mivel a párt szerint ez minőségromláshoz vezetett, visszaemelnék a tankötelezettség korhatárát. A tanárbérekben jutalmaznák a pluszmunkát, a pályán eltöltött időt, a megszerzett tudást, a speciális körülmények között végzett munkát. A Jobbik nem erőltetné az iskolai integrációt, a különböző képességűeknek párhuzamos osztályokat hoznának létre, valamint bentlakásos iskolákat a romák felzárkóztatására, míg más pártok a szegregáció ellen (többek között a roma gyerekek integrálása miatt) lépnének fel.

Az LMP a központi büdzsé 15-20 százalékát (az idei 10,9 helyett) fordítaná az oktatásra, az önkormányzatok visszakaphatnák iskoláikat, felszámolnák a Nemzeti Pedagógus Kart. Bérpótlékot kapnának azok a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű térségekbe mennének tanítani, és ezekben a régiókban létrehoznák a kiemelt oktatási körzeteket.

Az Összefogás ingyenes alapképzést ígér, és visszaadnák a felsőoktatásnak a korábban kivont 60 milliárdot. A Jobbik elutasítja az intézmények gazdasági autonómiáját megszűntető kancellári rendszer bevezetését, növelnék az állami finanszírozású helyek számát, átjárhatóságot biztosítva a költségtérítéses és az állami képzések között, növelnék a hallgatói juttatások összegét, felülvizsgálnák a bolognai rendszert. Az LMP minden költségvetési 100 forintból 5-6-ot a felsőoktatásra költene, hogy minden 10 emberből 4 diplomás lehessen, megmentenék a vidéki intézményeket, megszüntetnék a tandíjat, eltörölnék a röghöz kötést.

Az Összefogás ingyenes alapképzést ígér, és visszaadnák a felsőoktatásnak a korábban kivont 60 milliárdot. A Jobbik elutasítja az intézmények gazdasági autonómiáját megszűntető kancellári rendszer bevezetését, növelnék az állami finanszírozású helyek számát, átjárhatóságot biztosítva a költségtérítéses és az állami képzések között, növelnék a hallgatói juttatások összegét, felülvizsgálnák a bolognai rendszert. Az LMP minden költségvetési 100 forintból 5-6-ot a felsőoktatásra költene, hogy minden 10 emberből 4 diplomás lehessen, megmentenék a vidéki intézményeket, megszüntetnék a tandíjat, eltörölnék a röghöz kötést. Az államháztartás funkcionális kiadásai oktatásra (milliárd forintban) Oktatási terültek 2013. 2014.

Iskolai előkészítés és alapfokú oktatás 398,1 370,7

Középfokú oktatás 264,5 290,8

Felsőfokú oktatás 448,1 485,4

Egyéb oktatás 972,3 1087

Oktatásra összesen 2083,2 2234,8

Forrás: 2014-es központi költségvetés

-->