Védelem a nőknek vagy zöld út a korrupciónak?

Egy korábbi tanulmány szerint Egyiptomban a legrosszabb nőként élni. Az arab országot Irak és Szaúd-Arábia követi a sorban. A folyamatos verbális és testi erőszakkal nap mint nap szembe kell nézniük azoknak a nőknek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak a férfiak uralta társadalomban. Az arab országokban mindig is komoly gondot jelentett a nők társadalmi és gazdasági szerepvállalása, de ezt eddig a szőnyeg alá söpörték.

Az egyiptomi nők súlyos mindennapi körülményeit az ENSZ tanulmánya is megerősíti. A felmérésből kiderült, hogy az országban élő nők 99,3 százaléka már tapasztalt szexuális zaklatást vagy nemi erőszakot. A probléma Mubarak elnök megbuktatása után csúcsosodott ki az arab országban.

A HarassMap nevű egyiptomi szervezetnek éppen ezért az a célja, hogy felhívja a társadalom és a világ figyelmét az egyiptomi nők kiszolgáltatott helyzetére. Oldalukon az erőszakot elszenvedők helyszínmegjelöléssel és pontos leírással próbálják az elkövetőre felhívni a figyelmet. A szervezet szerint a zaklatásokat országukban nem ítélik el, és a férfiak nem tesznek különbséget a nők közötti kor, gazdasági vagy társadalmi státusza alapján sem.

Az arab tavasz idején sokan úgy gondolták, hogy az esemény legnagyobb nyertesi a nők lehetnek, de később bebizonyosodott, hogy a konfliktusok az iszlamista csoportok fellendülését eredményezték. Aki azt hitte, hogy a demokrácia követelésével együtt a női jogokat is többen tisztelnék, már akkor csalódnia kellett, amikor kiderült, hogy a tüntetéseken is gyakran zaklatták a nőket.

Azonban most az egyiptomi kormány 400 és 7000 dollár közötti pénzbírsággal, valamint 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná azokat a férfiakat, akik szexuálisan zaklatnak egy nőt – derül ki a leköszönő elnök, Adli Manszúr rendeletéből.

A rendelet az eddigiekkel szemben pontosan leírja, hogy mi számít szexuális zaklatásnak. Minden olyan szexuális vagy pornografikus ajánlattétel vagy utalás, amit verbálisan, jelekkel vagy fizikai tettekkel fejeznek ki. Legalább kétéves börtönbüntetést szabnak ki azokra, akik hatalmi helyzetüket kihasználva bántalmaznak egy nőt. Büntetik ezt akkor is, ha egyenruhás vagy fegyvert viselő katonáról, rendőrről vagy politikusokról van szó. A rendelet azt is kimondja, hogy visszaeső erőszaktevő esetében megduplázódnak a kiszabott évek.

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a bírók szabad kezet kapnak azon a téren, hogy pénzbírságot vagy börtönbüntetést szabjanak-e ki az elkövetőre. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a bíróság tagjai csak férfiakból áll majd, így szabad utat engedve a korrupciónak.

A szankciók bevezetése már korábban is indokolt lett volna, például 2011- ben, amikor Kairóban a CBS tudósítóját a tömeg elragadta a stábtól és fizikailag és szexuálisan is bántalmazták őt, a riporternő elmondása szerint körülbelül 100-200 férfi. Az esetről később Lara Long a CBS-nek részletesen beszámolt azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a hasonló sorsú nőknek.

Egy hasonlóan brutális történet látott napvilágot 2012-ben, amikor négy indiai férfi egy buszon úgy bántalmazott egy indiai lányt,  hogy később belehalt sérüléseibe. A lány barátját levetkőztették, megverték és pucéran kidobták a buszról. A bíróság végül az Újdelhiben történt eset elkövetőit minden vádpontban bűnösnek találta. Az eset olyan nagy társadalmi felháborodást váltott ki, hogy utána szigorították meg az erőszak elleni törvényeket. Emellett a rendőrök hozzáállásán is javítani kezdtek, akik sokszor nem veszik tudomásul a bántalmazó nők segélykéréseit.

Az erőszak számokban

A magyar nők negyede szenvedett már a családon belüli erőszaktól. A nyilvántartott adatok szerint hetente egy nő hal meg kapcsolati erőszak miatt és a nők öt százaléka válik nemi erőszak áldozatává. Világszerte a nők 35 százaléka tapasztalt fizikai vagy szexuális bántalmazást.