Krími szankciók: Jön vissza a bumeráng

A legrosszabbul talán az Oroszországba Európából a legtöbbet exportáló Németország cégei járhatnak, de a sor folytatható a franciaországi, az oroszországi és az amerikai vállalatokkal. Vlagyimir Putyin orosz elnök megmondta: a szankciók bumerángja azokra is le fog sújtani, akik azt elhajították.

Nyugati vállalatok gyengülő részvényárfolyamának sora jelzi, hogy az egyes orosz vállalatokra, pénzintézetekre, magas beosztású tisztviselőkre és vállalatvezetőkre kivetett amerikai és európai szankciók súlyos károkat okoznak a szankciókat kimondó országokban is. A Bloomberg gyűjtése szerint a Renault-papírok tegnap délelőtt például 2,4 százalékot, a Siemens-papírok 0,7 százalékot, a BP-papírok 0,2 százalékot veszítettek az értékükből.

Az intézkedések egyik közvetlen kárvallottja éppen a Siemens lehet, amely már nem szállíthat olajipari berendezéseket Oroszországba. Az uniós vezetők által kedden megszabott korlátozásoknak fő vezérfonala ugyanis az, hogy le kell állítani az olyan eszközök Oroszországba történő kivitelét, amelyek segítik az ottani olajipar fejlesztését, de nem szállíthatók oda olyan gépipari, elektronikai és olyan polgári célú terméket sem, amelyek katonai célra is hasznosíthatók.

Új fegyvereladási megállapodást sem köthető Oroszországgal. A Siemensnek 3100 oroszországi alkalmazottja van, tavaly 2,2 milliárd eurónyi bevétele származott az orosz piacról. Fontos vevője a Gazprom és mások mellett a Transznyefty olajvezetéki társaság. A Siemens szállított elektromos berendezéseket a Lukoil kaszpi-tengeri Filanovszkaja olajplatformjára, vonatgyártó vegyes vállalatától pedig az Orosz Vasutak rendelt 675 tehermozdonyt, 2020-ig történő leszállítással.

Súlyos helyzetbe került a Rosznyefty 20 százalékos tulajdonosaként a BP is. A Rosznyefty tegnap jelezte, hogy a politikai kockázatok miatt csökkenthet a termelése, és kisebb lehet a nyeresége is. Pedig a Vlagyimir Putyinhoz közelálló Igor Szecsin vezette társaságnak komoly tervei vannak a nem hagyományos, illetve a mélytengeri szerkezetekben lévő olaj kinyerésével kapcsolatban. A Rosznyefty, amely partnerségben működik az Exxon-Mobillal, az ENI-vel is a sarkköri kutatásokban, június 30. óta 14 százalékot veszített a részvényárfolyamából.

A Rosznyeftyet ráadásul beperelhetik a Jukosz olajtársaság volt tulajdonosai is, ha nem kaphatják meg az orosz államtól azt az 50 milliárd dolláros kártérítést, amit a hágai bíróság a Jukosz ellehetetlenítése miatt ítélt meg. A Rosznyefty és a BP azért a módért lehet a Jukosz-tulajdonosok céltáblája, ahogyan a Jukosz eszközeinek nagy része a Rosznyeftyhez került. (Az orosz állami olajtársaság tagadja, hogy jogszerűtlenül járt volna el, sokak véleménye szerint pedig a hágai ítélet nem független a Nyugat és Oroszország közötti konfliktustól.)

Fel kell készülnie oroszországi aktivitása beszűkülésére a francia Renault-nak is, amelynek az idei eladásai 10 százalékkal eshetnek, ha nem adhat el az orosz piacon. A Renault oroszországi kitettsége azért is nagyobb sok külföldi autógyártóénál, mert a japán Nissannal közösen ellenőrzi a Ladát is gyártó AvtoVAZ társaságot.

Szintén az oroszországi bizonytalanságok, ezen belül is a Jamal gáztermelő projekt sorsát illetően felmerült kételyek miatt profitja várható csökkenéséről adott hírt a napokban a francia Technip SA is. A francia Total azt jelezte, hogy nem emeli tovább a tulajdonrészét az amerikai szankció sújtotta Novatekben, amellyel szintén a Jamalon dolgoznak együtt. 
Az Európai unión belül Németországból érkezik Oroszországba a legtöbb áru, ezek értéke tavaly 88 milliárd dollárt tett ki. A krízis kiteljesedésével ebből 10-20 százaléknyi is elveszhet Martin Wansleben, a német kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint.

Az új uniós szankciók szerint orosz állami bankok nem adhatnak el sem részvényeket, sem kötvényeket Európában. A szintén kibővített amerikai tilalmak kiterjedtek a VTB Bankra, a Moszkva Bankra, az Orosz Mezőgazdasági Bankra és az Egyesített Hajógyárra. Nem születhetnek újabb, az amerikai kormány által finanszírozott megállapodások sem Oroszországgal, és persze az USA-ból sem exportálhatók az olajipart segítő berendezések, eszközök. Vagyis Oroszországban a legrosszabbul az energiaszektort érintik a szankciók.

Az olajipar megcélzása ellenére az uniós szankciók nem érintik az orosz gázipart, amely az uniós országok gázellátásának a 24 százalékát adta tavaly. Így egyelőre nem kell tartania a bumeráng visszafordulásától a német BASF SE-nek, a világ legnagyobb vegyipari termelőjének, amely felerészben a Gazpromtól vásárolt gázból dolgozik. Nincs mitől tartania az E.On AG és az RWE AG közműtársaságoknak sem. „Jelen helyzetben az európai, az amerikai és a orosz vállalatok is arra törekszenek, hogy a beszűkült keretek között is a lehető legjobban tegyék a dolgukat”, ezt Logan Wright, a Clifford Chance moszkvai jogi irodájának ügyvezető partnere mondta a hírügynökségnek.

Miért vannak a szankciók?
A szankció elsődleges oka a Krím Oroszország általi elcsatolása volt, a lépés jogszerűségéről egymással ellentétesen vélekedik a Nyugat és a félszigettel gazdagodó ország. A helyzet tovább romlott a kelet-ukrajnai zavargásokban való orosz segítség, esetleg részvétel miatt, amit a Kreml tagad, ukrajnai és amerikai megfigyelések pedig alátámasztanak. További olaj volt a tűzre, hogy július 17-én Ukrajna fölött lelőttek egy maláj utasszállító repülőt. Moszvka cáfolja, hogy része, vagy felelőssége lett volna az ügyben.

Nyugati megfigyelések és egy oroszbarát ukrajnai szakadár közlése szerint a felkelőknek voltak olyan rakétarendszereik, amellyel a gépet lelőtték, későbbi vizsgálatok szerint pedig az érintett rakétát elve orosz területről lőtték fel. Orosz vélemények szerint a hírek meghamisításáról, az ország elleni, összefogott nyugati akciókról van szó.