Leszerepelt az akadémiai rendszer
A 134 oldalas dokumentumból az MLSZ 15 oldalas kivonatot tett fel a honlapjára, amelyben többek között az is szerepel, hogy a klubok küldetése általában világos, de a klub alapvető értékeinek és célcsoportjainak leírásai nagyrészt hiányoznak. A belga cég szerint, (referenciája között szerepel a Chelsea, a Bayern München, az Arsenal, a Werder Bremen, a VfB Stuttgart) nagyobb odafigyelés lenne szükséges, hogy milyen módon legyenek stabil csapattagok a felnőtt csapatban az akadémisták.
A legtöbb klub részéről tudatosság mutatkozik, de nem tapasztalható hosszú távú tervezés, jövőkép. A tervezés elsősorban a taó pályázat összeállítására korlátozódik. Az első csapat felől egyébként ritkán érkezik az akadémia felé klubtámogatás, a tao sokszor az egyetlen bevételi forrásként szerepel. A konkrét, több kulcsterületet érintő, ellenőrizhető teljesítménycélok általános hiánya tapasztalható.
Leginkább személyek hoznak stratégiai döntéseket. A szakmai testületek koncepciója ismeretlennek, újnak tűnik. Keveslik a formális vezetői találkozókat. A jelentés hiányolta többek között a szociális, oktatási és toborzásvezetők alkalmazását. Kevesli a fiatalabb korosztályoknál az edzők és a kapusedzők között a főállású szakembert, a kiemelt tehetségekkel dolgozó speciális edzőket. A klubok közül kevesen rendelkeznek formalizált labdarúgó filozófiával.
Nem elterjedt az akadémiákon az edzői módszerek és alapelvek formalizálása, gyakorinak tartják az eredményközpontúságot. A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak, az edzések és a mérkőzések általában nem kapcsolódnak központi edzésprogramhoz. Ritkán alkalmazzák azt a módszert, mely alapján a profi szintre eljuttatható játékosokat különálló csoportban kezeljék.
A játékosfigyelők tevékenysége ritkán tervezett, elsősorban különböző együttműködésekre épül. Az akadémiáknak csupán a fele készít játékosairól átfogó egyéni értékelést, csupán a felük tart egyéni teljesítményértékelő megbeszélést játékosaival. A kiemelt tehetségek általában nem kapnak részletesebb és rendszeresebb visszajelzést. Az ügynökök kezeléséről és a közösségi médiáról kevés felvilágosítást kapnak a játékosok.
Az MLSZ akadémiai auditálási vezetője közölte, hogy a DB-vel három évre szóló együttműködést kötöttek, a munka első szakasza zárult csak le a labdarúgó- akadémiák felmérésével. Szabó Tamás azt hangoztatta, hogy a hiányosságok megállapítása után az intenzív javítási, tanulási folyamat szeptemberben kezdődik meg. Óva intett attól, hogy az első jelentés során az akadémiai rendszer csődjéről beszéljenek. A jelenleg Magyarországon zajló U19-es Eb-n az akadémistákra építő magyar válogatott eddig 3-1re kapott ki Ausztriától, majd 6-1-re Portugáliától.
A jelenlegi állami támogatásokat nem befolyásolja a jelentés, arra majd az újabb, egy év múlva kezdődő második auditálás lesz komoly hatással. Arról, hogy miért csak egy kivonat jelent meg az elemzésből, Szabó azt mondta: e mögött nem sandaság áll, hanem az, hogy „az üzleti szférában végzett auditálások is sok olyan információt tartalmaznak, amelyek bizalmasak, és csak az érintettek beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ezért nem lettek publikusak a klubriportok”.
Az European Club Association (ECA) korábban a legjelentősebb európai labdarúgó akadémiákat elemezte. A jelentésben szerepel az Ajax is, amelynek az akadémiája az egyik legelismertebb a világon. A holland klub egyik fő célja, hogy két évente legalább három játékost tudjanak delegálni az első csapatba akár már 16-17 évesen. Az amszterdami klubnak 50 játékosfigyelője van Hollandiában és öten figyelik a tehetségeket viiágszerte. Az első csapaton kívül 12 együttesük van, mintegy 200 játékossal. 95 százalékuk holland állampolgár, de a felük nem holland származású. 25 edzőt alkalmaznak, többségük korábban játékos volt, mellettük 12 tanár is dolgozik, ezen kívül a gyerekek mellé orvost, dietetikust, masszőröket, fizoterapeutákat, orvosi asszisztenseket is alkalmaznak. Külön specifikus trénerek vannak cselezésre, a bemelegítésre, az egyéni képzésre. Az összes korosztály 4-3-3-as szisztémában játszik.
12 éves korig heti 3, 15 éves kor felett van heti 5 edzés, nem bentlakásos az intézmény, a környékről járnak be a fiatalok. A klubnak 20 busza van a szállításukra. A tréningeken minden gyakorlatot labdával végeznek, gyors tempóban. Már a legfiatalabb korban a passzokra, a mozgásra és a fineszre fókuszálnak. Az Ajax évente 6 millió eurót fordít az utánpótlásképzésre.
Az Arsenal évi 3 millió euróért üzemelteti akadémiáját 9 utánpótláscsapattal 11 pályán, 18 edzővel. Az itteni 180 játékos 95 százaléka angliai, főként londoni. Öt százalékuk külföldi. A Barcelonánál 250 játékossal 110 alkalmazott foglalkozik, a Bayern Münchennél 185 játékossal 100 alkalmazott, míg az Internazionalénál 440 játékossal 80 edző. A Bayern 3 millió eurót, az Inter 6 milliót, a Barcelona 10 milliót szán évente az akadémiáira.
A volt szocialista országok közül a horvát Dinamo Zagreb évi 1,3 millió eurót költ az akadémiájára, az észt Levadia Tallinn 120 ezer eurót. A Dinamónál kitűzött cél, hogy minden korcsoportonként legalább két játékos a felnőttcsapatnál folytassa páylafutását. A 300 játékost nevelő Levadiánál minden korcsoportból legalább 5-6 játékosnak a tartalékcsapatig kell eljutnia, míg 2-3 játékosnak az első csapatig.
Milliárdok akadémiákra, sok az idegenlégiós
Az idei évi költségvetésben a tavalyihoz hasonlóan az akadémia rendszerek kialakítására, az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd forintot szánt a kormányzat. A tao támogatásokból a 2011/12-es időszakban 8 milliárd, míg a 2012/13-ban 11,5 milliárd forint folyt be a magyar labdarúgásban konkrétan az utánpótlásnevelésre. Az elmúlt három évben 6,8 milliárd forint taó-pénzt kapott a Puskás Akadémiát támogató Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A magyar élvonalban mintegy 30 százalék volt az idegenlégiósok száma, a 2013/14-es idényben 143-an voltak, az előző szezonban pedig 171-en. Az MLSZ ezt a számot csökkentené, ezért a csapatok keretében legalább 12 hazai nevelésű futballistának kell lennie, másrészt a 23 év alatti magyar fiatalok szerepeltetésének függvényében részesülnek a tévés pénzekből. A legtöbb légiósa Videotonnak volt, összesen 16, a Honvédnál 14-en, a Győrnél 13-an voltak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.