A közvélemény-kutató cég felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a népesség egészén belül 33-ról 35 százalékra bővült, így "nagy előnnyel vág neki az önkormányzati választásnak". A Jobbiknak és az MSZP-nek maradt a 12-12, az LMP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek pedig a 3-3 százalékos tábora.
A kampány eddigi szakaszában leginkább a Fidesznek sikerült aktivizálnia szimpatizánsait, így a kormánypárt a biztos pártválasztók körében is javított, itt 56 százalékot ér el. A Jobbik ebben a körben 17, az MSZP 16 százalékos, a DK és az LMP 4-4, míg az Együtt-PM 3 százalékra számíthatna - közölte az Ipsos.
Kutatásuk alapján az önkormányzati választás iránt egyelőre nem mutatkozik nagy érdeklődés, a szavazásra jogosultak 43 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy voksolni október 12-én. További 23 százalékuk is valószínűsíti, hogy ott lesz az urnáknál, bár ennek esélyét csökkenti, hogy e csoport háromnegyede a parlamenti választáson sem vett részt - tették hozzá.
A jelenlegi politikai erőviszonyok alapján biztos - írták -, hogy a megyei közgyűlésekben a Fidesz lesz a legerősebb párt, őket nagy valószínűséggel a Jobbik követi majd, és az MSZP lehet "a harmadik legfontosabb tényező".
Az Ipsos szerint a Fidesz várhatóan a 10 ezernél kevesebb lakosú településeken szerepel majd a legjobban, itt a szavazatok több mint felét is megszerezheti, míg a Jobbik a választáson résztvevők negyedére-ötödére, az MSZP pedig legalább egytizedére számíthat. A falvakban, kisvárosokban nincs igazán polgármesterváltó hangulat, egynegyednyien cserélnék le a település vezetőjét - jegyezték meg.
A 10 ezer lakos feletti településeken is a Fidesz a legerősebb - folytatták az ismertetést -, de előnye szűkösebb. A jelenlegi preferenciák azt vetítik előre, hogy a voksok nagyjából négytizede juthat a kormánypártnak, az MSZP-nek és a Jobbiknak pedig megközelítőleg két-kéttizede. A DK és az Együtt-PM e településméretnél megkaphatja a szavazatok akár egy-egytizedét, az LMP-nek viszont ennél kevesebb juthat.
A felmerés alapján a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban van esélye a polgármesterváltásoknak: az itt élők 38 százaléka ugyanis nem akar szavazni a mostani városvezetőre, bár 44 százaléknyian voksukkal a folytatásra biztatják a jelenlegi polgármestert.
Az Ipsos összefoglalója szerint a megyei jogú városokban a politikai erőviszonyok sokfélék, néhány helyen a baloldali pártoknak is lehetnek polgármesterei, és a testületek egy részében is meghatározó szerep juthat nekik. Összességében azonban a megyeszékhelyeken is a Fidesz áll jobban: a legnagyobb városokban élők 54 százaléka kormánypárti, 26 százaléka ellenzéki polgármesterjelöltre kíván voksolni.
Jelezték: Budapesten minden bizonnyal a Fidesz jelöltje, Tarlós István lesz a főpolgármester - neki a kampány korai szakaszában két és félszer több támogatója volt, mint az őt követő baloldali jelöltnek -, és annak van nagyobb valószínűsége, hogy a kormánypártnak többsége lesz a Fővárosi Közgyűlésben. Budapesten jelenleg nagyjából a választópolgárok egyharmada támogatja a Fideszt, egynegyede a baloldali pártokat (többségében az MSZP-t), egy-egytizede pedig a Jobbikot és az LMP-t - írták a kutatás alapján.
Az Ipsos szeptember 7-14. között vette fel kutatásának adatait ezer ember megkérdezésével, akik együttesen az ország választókorú lakosságát képviselik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.