Döntöttek Strasbourgban: milliókat fizethet a magyar állam

Matúz azért követelt kártérítést, mert 2004-ben történt elbocsátásának módja szerinte sértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Matúz Gábort arra hivatkozva bocsátották el az MTV-ből, hogy megsértette a munkaszerződését, amely előírta, hogy nem hozhat nyilvánosságra olyan információt, amelyhez munkavégzés közben jut hozzá, s amivel hátrányt okozhat munkáltatójának. Matúz korábban azt állította, hogy a televízió kulturális igazgatója cenzúrázta a munkáját, mert nem engedett adásba bizonyos interjúrészleteket. Az interjúrészleteket és az ügyben folytatott belső levelezést egy könyvben hozta nyilvánosságra.

A strasbourgi bírák Matúznak adtak igazat, és 5000 euró (mintegy 1,5 millió forint) vagyoni és nem vagyoni jellegű kártérítést ítéltek meg számára, valamint 1440 euró (mintegy 440 ezer forint) költség megtérítésére kötelezték a magyar államot.

Egy másik ügyben Császy Zsoltnak, a MNV korábbi jogtanácsosának adott igazat az emberi jogi bíróság. Császy arra hivatkozott, hogy a magyar hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogát azáltal, hogy miután 2010-ben előállították és hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt kihallgatták, nem engedték el mostohaanyja temetésére. Császy Zsolt 3000 euró (mintegy 900 ezer forint) kártérítést kaphat, emellett pedig a magyar államnak 1600 euró (mintegy 490 ezer forint) perköltséget is meg kell térítenie.

A harmadik ügyben 4000 euró (közel 1,2 millió forint) kártérítést kapott Hábenczius Marianne, akit csempészet miatt első fokon elítéltek, mert az Egyesült Államokból Magyarországra látogatva nem vámoltatta el a laptopját. Fellebbezést követően az eljárást megszüntette a magyar igazságszolgáltatás, ám ez már öt évvel később történt, az addig lefoglalt laptop pedig idő közben elavult és értékét vesztette. Hábenczius szerint sérült a magántulajdonát megillető védelem, és az ahhoz fűződő joga, hogy a hatóságok az ügyét ésszerű időn belül rendezzék. A bíróság mindkét állítással egyetértett.

Az ítéletek egyelőre nem véglegesek, azok ellen mind a magyar állam, mind az érintettek fellebbezhetnek az úgynevezett Nagykamarához.