Átírják a köznevelési törvényt

Hétfő helyett ma reggel tartják a parlamenti szavazásokat. A képviselők közel tucatnyi törvényről döntenek.

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak.

Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

A legfontosabb szavazás emellett a fair bankokat érintő törvény elfogadása volt. A törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. Érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.

Döntöttek a 2014-es költségvetés átírásáról is.

Nemzetközi szerződésekről is szavaztak: a magyar parlament is rábólintott, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova megkösse a társulási megállapodást az EU-val (ezt az unió összes országában meg kell szavazni).

Döntöttek az MFB-törvény módosításáról is, így a jövőben nem minősülnek banktitoknak a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsönök adatai.

A képviselők ezután új törvényt fogadtak el a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, továbbá az európai társulásokról is. A jogszabály szerint a kormány kutatásfejlesztéssel és innovációval kapcsolatos feladatait az NKFI Hivatalon keresztül látja el, amely önálló költségvetési fejezetet kap, és a Nemzeti Innovációs Hivatal kormányhivatallá alakításával jön létre. A hivatalhoz kerül minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben és tudományos programban való részvétel koordinálása és finanszírozása, az uniós források pályázatainak kezelése, valamint a kormány által biztosított kutatói pályázatok.

A napirend előtti felszólalásokat Simicskó István (KDNP) indította, aki gyakorlatilag levezette, hogy a családok miatt kell stadionokat építeni. Szerinte a család megerősítését nemcsak anyagi támogatással lehet megtenni, hanem a sport eszközrendszerével is. A célok között jelölte meg, hogy minden gyermek sportoljon, hogy minél több sportversenyt hozzanak Magyarországra. Hozzátette: ehhez a kormánynak sportlétesítményeket kell építeni.

Szél Bernadett (LMP) megemlékezett arról, hogy ez a nap a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napja is. A Baranya megyei rendőrség által készített prevenciós videókat kifogásolva tragikusnak nevezte, hogy még mindig a nőket tartják felelősnek azért, ha bűncselekmény áldozataivá válnak, a videókban szó sincs az elkövetők felelősségéről. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította azt, hogy akár a rendőrség, akár bármely más hatóság az erőszak áldozatává vált nőket hibáztatná a velük történt tragédia miatt, igaz, azt a vitatott adatot azért hozzátette, hogy aki alhokolt iszik, az nagyobb eséllyel válik áldozattá.

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesz 2010-es választási kampányban azt ígérte, megvédi a nyugdíjakat, de az kimaradt, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítására készülnek. Mint mondta, a kormányhoz 3000 milliárd forint, a GDP 10 százaléka folyt be, de ezt az összeget felélték az elmúlt négy évben. Miért verték át az embereket? Miért nem hozták létre az egyéni számlavezetési rendszert, ami garantálta volna, hogy megmaradnak az egyéni befizetések? - kérdezte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány senkit nem vert át, az történt, hogy visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíj-pénztárba befektetett pénzük elveszik. Elmondta, 2011 óta 61 ezerre csökkent a pénztárak tagjainak száma, a tagok többsége nem fizet tagdíjat, ezért a pénztárak stabil működése nem biztosítható.

Teleki László (MSZP) szerint a kormány a jövő évi költségvetésben újabb háborút indít a szegények és a tanulni vágyók ellen. Az analfalbéták országát építi a kormány, mert a tanulatlanokat könnyebb kizsákmányolni - értékelte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ha volt olyan párt, amely arra törekedett, hogy segélyezéssel tartsa függőségben az embereket és ebből a választások előtt előnyt szerezzen, az az MSZP volt. A Fidesz-KDNP célkitűzése ezzel szemben áll: mindenki aki képes, dolgozzon - tette hozzá.

Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy "be lehet kaszlizni". De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből - tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak.

A szavazások után a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás általános vitájával folytatták. A javaslat elsősorban az építések közbeni régészeti munkákat szabályozza - az ellenzéki kritikák szerint túlságosan is a régészet kárára, sőt, olyan felszólalás is elhangzott, amely szerint a Gazprom dolgát könnyítik meg a Déli Áramlat építésénél. A kormány szerint csupán egyszerűsítésről van szó. Utána építésügyi és területrendezési törvényekről vitáztak, majd a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokról, illetve a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló javaslat került napirendre.

Már javában az ülés délutáni részében jártunk, amikor a katonai ügyeket rendező törvénycsomag vitájába fogtak bele a képviselők. Többek közt ez rendezi a katonák illetményének növelését is. Hende Csaba honvédelmi miniszter erről azt mondta: "ha megemeljük a katonák illetményét, lehet jönni azzal, hogy hát miért nem másokét emeljük meg? Hát azért, mert most a katonákét emeljük meg".

Az ülésnap további részében tárgyalni kezdték Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köznevelési törvényt érintő módosításait, amelyek elfogadása esetén nem lehetne szülői kérésre évfolyamismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások pedig átkerülhetnének az Oktatási Hivatalhoz.

Ezután, már az este kezdődött el Balog Zoltán szociális területet érintő változtatási kezdeményezésének vitája is. A javaslat - több gyermekvédelmi intézkedés mellett - megtiltaná a 14 évesnél fiatalabbak részvételével zajló ketrecharcokat.

A napirend előtti felszólalásokat Simicskó István (KDNP) indította, aki gyakorlatilag levezette, hogy a családok miatt kell stadionokat építeni. Szerinte a család megerősítését nemcsak anyagi támogatással lehet megtenni, hanem a sport eszközrendszerével is. A célok között jelölte meg, hogy minden gyermek sportoljon, hogy minél több sportversenyt hozzanak Magyarországra. Hozzátette: ehhez a kormánynak sportlétesítményeket kell építeni.

Szél Bernadett (LMP) megemlékezett arról, hogy ez a nap a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napja is. A Baranya megyei rendőrség által készített prevenciós videókat kifogásolva tragikusnak nevezte, hogy még mindig a nőket tartják felelősnek azért, ha bűncselekmény áldozataivá válnak, a videókban szó sincs az elkövetők felelősségéről. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította azt, hogy akár a rendőrség, akár bármely más hatóság az erőszak áldozatává vált nőket hibáztatná a velük történt tragédia miatt, igaz, azt a vitatott adatot azért hozzátette, hogy aki alhokolt iszik, az nagyobb eséllyel válik áldozattá.

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesz 2010-es választási kampányban azt ígérte, megvédi a nyugdíjakat, de az kimaradt, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítására készülnek. Mint mondta, a kormányhoz 3000 milliárd forint, a GDP 10 százaléka folyt be, de ezt az összeget felélték az elmúlt négy évben. Miért verték át az embereket? Miért nem hozták létre az egyéni számlavezetési rendszert, ami garantálta volna, hogy megmaradnak az egyéni befizetések? - kérdezte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány senkit nem vert át, az történt, hogy visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíj-pénztárba befektetett pénzük elveszik. Elmondta, 2011 óta 61 ezerre csökkent a pénztárak tagjainak száma, a tagok többsége nem fizet tagdíjat, ezért a pénztárak stabil működése nem biztosítható.

Teleki László (MSZP) szerint a kormány a jövő évi költségvetésben újabb háborút indít a szegények és a tanulni vágyók ellen. Az analfalbéták országát építi a kormány, mert a tanulatlanokat könnyebb kizsákmányolni - értékelte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ha volt olyan párt, amely arra törekedett, hogy segélyezéssel tartsa függőségben az embereket és ebből a választások előtt előnyt szerezzen, az az MSZP volt. A Fidesz-KDNP célkitűzése ezzel szemben áll: mindenki aki képes, dolgozzon - tette hozzá.

Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy "be lehet kaszlizni". De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből - tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak. -->