Sereghajtók vagyunk az Európai Unióban a bírói bérezések tekintetében, de valószínűleg ugyanez a helyzet általában az igazságügyi dolgozók javadalmazásával is – értesül a lap a magyar bírói kar több tagjától.
Állításukat korábban az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökhelyettese, Gyarmati Judit erősítette meg, amikor egy balassagyarmati értekezleten arról beszélt: bár a magyar bíróságok szakmai teljesítménye alapján az unió élmezőnyéhez tartozik, az illetmények esetében sereghajtók. Méghozzá úgy, hogy az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent a bírák reálkeresete.
A lapnak névtelenül nyilatkozó bírák elmondása szerint régóta tart a zúgolódás amiatt, hogy a bérezésük nem áll arányba a rájuk nehezedő terhekkel és a felelősségük súlyával. 2013-ban például 1,647 millió, míg 2012-ben 1,188 millió ügy érkezett a bíróságokra.
Az érintettek a bérrendezésre eddig nem láttak valós lehetőséget, holott a Magyar Birói Egyesület (Mabíe) és az Országos Bírói Tanács már letett egy-egy életpályamodell-tervezetet az asztalra.
A két szervezet március eleji egyeztetésén Handó Tünde, az OBH elnöke az idei év egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a bírói életpályamodell egységes szerkezetbe foglalását és részletes kidolgozását. Ez a bírákon túl több mint 11 ezer igazságügyi alkalmazottat is érint.
A lap megkereste az ügyben az Igazságügyi Minisztériumot, ahonnan az a válasz érkezett, hogy a „bírói kar, illetve a bírósági tisztviselők, közalkalmazottak bére helyzetének rendezése elsősorban költségvetési kérdés”.
A minisztérium egyúttal reményét fejezte ki aziránt, hogy az ország gazdasági helyzetének javulása előrelépést hoz majd ebben az ügyben is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.