Csökkent a megállapított jogsértések száma 2014-ben

Péterfalvi Attila elmondta, hogy az adatvédelmi ügyek 46 százalékában, az információszabadságot érintő ügyek 55 százalékában állapított meg jogsértést a hatóság tavaly. A tendencia csökkenő, 2013-ban az adatvédelmi ügyek 50, az információszabadsággal összefüggő ügyek 70 százalékában állapítottak meg jogsértést.

Hozzátette, hogy a 2013-as jogsértések száma kiugró volt, de a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy erősödik az adatvédelmi és információszabadság-tudatosság, és nő a konzultációs ügyek száma, amikor még az adatkezelés megkezdése előtt fordulnak a hatósághoz. Egy sikeres konzultáció pedig elejét tudja venni a jogellenes adatkezelésnek.

A hatóság beszámolója szerint tavaly 3030 ügyet iktattak, ez a szám nagyságrendileg megegyezik a 2013-as adattal. Az ügyek 53 százaléka az adatvédelmet, 13 százaléka az információszabadságot érintette, 2 százaléka mindkét információs ágat, a többi 32 százalék "egyéb" volt, például az adatkezelések változásainak bejelentése. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot 464 ügy érintette, ez a 2013-ban érkezett 420 ügyhöz képest számszerű és aránybeli növekedést is jelez. Péterfalvi Attila elmondása szerint a választási évben természetes, hogy alacsonyabb a jogszabályi véleményezések száma, 2013-ban 310, tavaly 210 jogszabályt véleményeztek.

Szabó Endre Győző elnökhelyettes közölte: tavaly 30 esetben indult hatósági eljárás, ebből 12 termékbemutató szervezése, 7 követeléskezelés-adósságbehajtás, 6 direkt marketing miatt. Hozzáfűzte, a követeléskezelőknél még mindig sok a jogsértés, de egyértelműen érezhető, hogy figyelembe veszik a hatósági határozatokat.
A termékbemutatók szervezői azonban általában nem együttműködők a hatósággal, és arra törekednek, hogy mire a hatóság szankciója érvényesíthető lenne, már ne legyenek megtalálhatók. Több esetben is bírságot szabtak ki az eljárások végén, de, mint mondta, a behajtás "problémás".

Az elnökhelyettes a direkt marketinggel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalatuk szerint kialakult az elektronikus elérhetőségi adatok feketepiaca is, azaz az adatbázisok jogellenes kezelése, "bérbeadása".
A hatóság tavaly 78 millió forintnyi adatvédelmi bírságot szabott ki, több esetben is a maximális összeget, tízmillió forintot. Az elnökhelyettes úgy gondolja, érdemes lenne ezt az összeget felemelni.

Péterfalvi Attila kihangsúlyozta azt is, hogy a választási évben nagy figyelmet kapott a választási eljárás az információszabadság tükrében, a transzparencia és a kampányfinanszírozás. Hiába merül fel igényként annak ellenőrzése, hányan élnek a tavaly először alkalmazott többes ajánlás lehetőségével, ez csak a személyes adatok kezelésén keresztül volna megvalósítható, és a választási szervek nincsenek feljogosítva ilyen adatok kezelésére.

A hatóság 2015-ben továbbra is kiemelten foglalkozik a termékbemutatókkal, a követeléskezelőkkel, a telemarketingesek adatkezelésével és a gyermekek online adatvédelmével.
Péterfalvi Attila úgy tájékoztatott, hogy várhatóan az év végén fejeződik be az az uniós projekt, amelynek célja, hogy az adatvédelmi ismeretek oktatása egységes tananyaggal valósuljon meg az unió közoktatási rendszerében. A tananyag és útmutató magyarra fordítása után a hatóság képezi ki az első pedagógusokat az adatvédelmi ismeretek oktatására.