Kétezer éven át a férfiak voltak a falkavezérek, ennek a korszaknak vége, írja Hanna Rosin „A férfiaknak annyi!” című könyvében – kezdte előadását Bruck Gábor. Hanna Rosin könyve azt mutatja be, hogy ma már a nők az iskolában és a munkahelyen is jobban teljesítenek, mint a férfiak.
Az USA-ban a cégek 40 százaléka női kézben van, Kínában az új vállalkozók 40 százaléka nő, az amerikai városokban a fiatal nők medián jövedelme nagyobb, mint a férfiaké, illetve a pénz 75-80 százalékáról a nők döntenek az USA-ban – jellemezte az új trendet Bruck Gábor.
„Feladtam azt az a sztereotípiát, hogy a pénz legyen a férfinál” – utalt arra a felmérésre, miszerint a női pénzügyi szakemberek a férfiaknál magasabb hozamot produkálnak, mivel jobban bánnak a kockázattal.
„16 vezetői tulajdonságból 14-ben jobban teljesítenek a nők, jobbak a nők iskolai eredményei, a tudásorientált világban pedig a tudás számít, a nagy bicepsz nem jelent semmit” - mondta. Idézte a Columbia School felmérését is, miszerint azoknak a cégeknek a tőzsdei árfolyama jobb, ahol a topvezetők között sok a nő. A kutatásban 1500 céget vizsgáltak meg 15 éves időintervallumban.
A manapság a termelő szektor helyett a szolgáltató ágazat, a kreatív iparág dominál, ahol olyan tulajdonságok kellenek, amelyben a férfiak nem olyan jók. Új cégvezetői kultúra formálódik, olyan cégek, mint az Apple, az Amazon, a Starbucks férfi vezetői már eltanulták a női stílusú cégvezetést, mint például a nagyobb szintű együttérzést, a nyitott kommunikációt. Valójában férfias és nőies képességekről kell beszélni, nem férfi és női vezetőkről - mondta.
„Kulturális változás is történik: a sit-comokban és a reklámokban már az apa kapja az idióta szerepét, nem a szőke nő. A régi vágású, alkalmazkodni nem tudó férfi menthetetlen, a macho mentalistásnak vége” – emelte ki.
Még mindig nem tudjuk elfogadni a női vezetőket
A nők készen állnak arra, hogy vezetői pozícióba kerüljenek – jelentette ki a konferencián Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Számtalan láthatatlan gát létezik, amely visszafogja a nőket, hogy eljussanak abba a pozícióba, amelyet el szeretnének érni.
Rámutatott, hogy folyamatosan emelkedik a nők aránya a vezetésen belül az egész világon. Ennek az egyik oka az, hogy egyre több nő dolgozik, és egyre több köztük a motivált, hivatásuknak élők aránya. A felsőoktatás is feminizálódik – emelte ki, hozzátéve, hogy Magyarországon is több nő vesz részt a felsőoktatásban, mint férfi.
Kell-e kvóta a női vezetők megfelelő arányának biztosításához?
Megoszlott a női vezetők véleménye a konferenciának kerekasztal-beszélgetésén arról, hogy szükséges-e kvótát bevezetni a női vezetők arányára. Abban azonban egyetértettek, hogy a társadalomnak változnia kellene ahhoz, hogy elfogadja a női vezetőket.
Nem vagyok kvótapárti – hangsúlyozta Beke Zsuzsa, a Richter kormányzati kapcsolatok és PR-igazgatója. Nem az alapján kell keresni vezetőket, hogy az illető nő vagy férfi, hanem szakmai szempontokat kell figyelembe venni. A Richternél a középvezetői szinten 50 százalékos a nők aránya, ami jónak mondható. „Nem kvóta, hanem lehetőség kell a nők számára, hogy a diploma után karriert tudjanak építeni” – hangsúlyozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.