A felmérési eredmények szerint a két jelölt támogatottsága nagyjából azonos.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. A szavazáson mintegy 30,5 millió választásra jogosult vehet részt, közülük körülbelül 192 ezren külföldön voksolnak. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni, erre a lehetőségre a második forduló előtt 57,5 ezren regisztráltak.
A tervek szerint az esti zárás pillanatában a TVP1 közszolgálati, valamint a hírtelevíziók exit poll-eredményeket közölnek. A szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményeket az országos választási bizottság (PKW) hétfő estére vagy keddre ígérte.
A május 10-i első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a voksok abszolút többségét. A legjobb - 34,76 százalékos - eredményt Andrzej Duda érte el, aki a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát kapta meg.
A második forduló győztese az a jelölt lesz, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapja. A részvételi arány nincs hatással a választás érvényességére. Az első fordulóban a rendszerváltás utáni lengyelországi választások történetében a legkevesebben, a választásra jogosultak 48,96 százaléka járult az urnák elé. Elemzők azt feltételezik, hogy a második fordulóban valamivel nagyobb lesz a részvételi arány, tekintettel az utóbbi napok intenzív kampányára, az erőteljes társadalmi mobilizációra.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A lengyelek 1989 óta öt alkalommal választottak elnököt, második fordulót eddig négyszer kellett tartani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.