Sokat kockáztatnak a britek, ha kilépnek az Unióból

Paul Kahn kijelentette: Nagy-Britanniának versenyeznie kell a közvetlen külföldi tőkebefektetésekért, és e befektetések elnyerésének legjobb garanciája az, ha az ország az EU tagja marad.

Kahn, aki a Brit Iparszövetség (CBI) - a legnagyobb brit munkáltatói szervezet - szerda esti éves üzleti vacsoráján nyilatkozott a BBC-nek, azt mondta: ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból és emiatt az üzleti vállalkozások gazdasági környezete kedvezőtlenebb lenne Nagy-Britanniában mint Európa más gazdaságaiban - például ha a külföldi alkalmazottaknak munkavállalói vízumra lenne szükségük, vagy kereskedelmi akadályok keletkeznének -, akkor az Airbus mindenképpen újragondolná jövőbeni beruházásait a brit gazdaságban.

Az Airbus jelenlétének eseteleges leépítése igen érzékenyen érintené a brit gazdaságot, a cég nagy-britanniai termelésétől ugyanis közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ. Az Airbus a walesi Broughtonban gyártja összes modelljének szárnyait; az üzem hatezer embert foglalkoztat és évente ezer repülőgépszárnyat állít elő.

A nyugat-angliai Filtonban működik az Airbus tervezőirodája, üzleti támogatásért felelős részlege és vevőszolgálati központja. Ebben a részlegben négyezren dolgoznak.

A Brit Iparszövetség szerda esti éves rendezvényén elmondott beszédében a szervezet elnöke, Sir Mike Rake is kijelentette, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, és a brit gazdaságban működő vállalatoknak ezt a véleményt mind hangosabban kell képviselniük.

A brit üzleti vállalkozások máris egyre erősebben hallatják hangjukat ebben a döntő jelentőségű kérdésben, de itt az ideje, hogy "még feljebb tekerjük a hangerőt" - fogalmazott a CBI elnöke.

Hozzátette: senki nem állt elő eddig Nagy-Britannia EU-tagságának hiteles alternatívájával. Sir Mike Rake a norvég vagy a svájci mintájú együttműködés lehetőségéről szóló felvetésekről kifejtette, hogy Norvégia az EU-költségvetés tizedik legnagyobb befizetője, jóllehet nem is tagja az uniónak, Svájcnak pedig kilencévi tárgyalássorozat után sikerült csak részleges hozzáférést kivívnia az európai egységes piachoz.

Az Európai Unió üzleti lehetőséget jelent 500 milliós egységes piacával és 21 millió vállalatával, a munkaerő szabad áramlása pedig különösen fontos a brit vállalatok számára - hangsúlyozta a CBI elnöke.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A CBI elnökének szerda esti beszéde szerint azonban valójában a nyitottság vagy az elszigetelődés között kell majd választani, azt kell eldönteni, hogy Nagy-Britannia a jövőt akarja-e formálni, vagy "visszavonul a múltba".

A brit EU-tagság megszűnésének kockázataira már külföldi kormányok is felhívták a figyelmet.

A japán kormány nem cáfolt brit sajtóértesülések szerint például már az EU-népszavazási terv két évvel ezelőtti bejelentése után nem sokkal figyelmeztetést küldött Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amely annak idején kiszivárgott a brit sajtóhoz, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban. A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet mint bárhol másutt Európában.

Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a Konzervatív Párt vezette brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (13 ezer milliárd és 39 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent.