Szigorúbbak lehetnek a magyar üzemanyagszabályok az uniósaknál

Az úgynevezett főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.

Az ügy a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságról került Luxembourgba miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki ellenőrzést tartott egy magánszemélynél, és a nála talált több ezer liter gázolaj lobbanáspontja nem felelt meg a Magyarországon alkalmazandó szabványoknak. A hatóság ötmillió forint adót és bírságot szabott ki.

Később derült csak ki, hogy a gázolaj az uniós előírásoknak megfelelt, és a számon kért szabvány az ellenőrzéskor még nem volt elérhető magyar nyelven. A kecskeméti bírák ezért arra a kérdésre várnak választ luxembourgi kollégáiktól, hogy megszabhatják-e a magyar hatóságok egy ilyen, többletkövetelményeket támasztó előírás teljesítését.

Juliane Kokott főtanácsnok szerint az uniós irányelv célja az egészség és a környezet védelme, nem pedig a biztonságos használat és a fogyasztóvédelem szempontjait szolgáló jogharmonizáció, a lobbanáspontra vonatkozó szabvány pedig ez utóbbi témakörhöz tartozik, ezért a kérdés nem tartozik az üzemanyag-irányelv hatálya alá. Ezért az uniós jog nem akadálya annak, hogy a magyar hatóságok a lobbanáspontra vonatkozó többletszabályokat állapítsanak meg és kérjenek számon. Az uniós jog azt sem írja elő, hogy az ilyen többletszabályokat az adott ország hivatalos nyelvén elérhetővé kellene tenni.