Menekülnénk a migrációs problémától

Rekordokat dönt a menekültek száma, idén már tízszer annyain kértek menedéket, mint tavaly egész évben. Közben dúl a plakátháború, csúcson az idegenellenesség Magyarországon és a kormány szigorítana az eljárásokon, annak érdekében hogy megakadályozza: tömegekről kelljen gondoskodnia. De valójában tényleg annyira súlyos a helyzet, amekkora az indulatokból következtethető? A fontosabb kérdésekre kerestünk választ.

Elveszik a munkánkat?

NEM. A tavaly a kiadott munkavállalási papirok alapján, kevesebb mint 11 ezer külföldi kapott engedélyt Magyarországon. Közülük négyezren uniós országból érkeztek, 1672 nem szomszédos európai országból, 1143-an szomszédos országból és 2990-en nem európai országból, közülük a legtöbben kínaiak. A nálunk letelepedő külföldiek egyébként a magyar lakosságnál nagyobb arányban végeznek munkát és fizetnek adót, magasabban is kvalifikáltak. Magyarországon egyébként most is csak 140 ezer letelepedett külföldi állampolgár él, akik a teljes lakosság 1,4 százalékát teszik ki. Nagy részük ráadásul határon túli, magyar anyanyelvű magyar.

Terroristák vannak közöttük?

NEM. A feltevést a januári Charlie Hebdo-merénylet váltotta ki. Fontos azonban tudni, hogy a gyilkos Kouachi-fivérek nem bevándorlók voltak, hanem egykori bevándorlók leszármazottai, akik már francia állampolgárként születtek és nevelkedtek. A merénylet után több szakértő is figyelmeztetett arra, hogy nem szabad egyenlőség jelet tenni a bevándorlók és a terroristák, illetve az iszlám és a terrorizmus közé. Egyes hírek szerint az Iszlám Állam úgy juttat uniós országokba terroristákat, hogy menekülteknek álcázzák magukat, igaz, ezzel kapcsolatos bizonyíték vagy konkrét információ, eddig nem merült fel.

A szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a migránsokat automatikusan vizsgálja a terrorelhárítás. Hajdú János, a TEK parancsnoka azt mondta: "Nem tudunk minden migráns mellett ott állni, de mindent megteszünk, amit a jogszabályok megengednek. (...) Ha egy menekült veszélyes, nem engedjük tovább. Ha később derül ki, hogy terrorcselekményt akar elkövetni, megtaláljuk."

Sokba kerülnek nekünk?

NEM. Egy menekült egy napi ellátása 4300 Ft-ba kerül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. A menedékkérők a befogadó intézményekben ellátásban részesülnek, havonta tisztasági csomagot kapnak, továbbá napi háromszori étkezést, egészségügyi ellátásban stb. és a második hónaptól szabad felhasználású költőpénzt kapnak. Kiskorú esetében ezen túlmenően biztosítják az oktatáshoz való hozzáférést. A tavalyi évben a hivatal menedékkérőkre, menekültekre fordított kiadása mintegy 2,6 milliárd forint volt. Tavaly az uniótól összesen közel 4,9 milliárd forintot kapott Magyarország határőrizeti feladatok, menekültügyi feladatok ellátására és intézmények fejlesztésére.

Betartják a törvényeinket?

IGEN. 2013 júliusától létezik Magyarországon a menekültügyi őrizetet. Ezt akkor lehet elrendelni, ha a menedékkérő veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, vagy nem hajlandó együttműködni a menekültügyi hatósággal. Az őrizet 72 órára rendelhető el, melyet a bíróság 60 nappal, majd két alkalommal újabb 60 nappal meghosszabbíthat, de hat hónapnál tovább nem tarthat. Ezt az intézkedést a magyar hatóságok alkalmazzák is. Tavaly a 42 777 migráns közül 4829 ember került menekültügyi őrizetbe.

Többségük nem menekült, hanem gazdasági bevándorló?

IGEN. A menekültek fele 24 órát tartózkodik nálunk és átlagosan 72 óránál több időt  is csak húsz százalékuk tölt Magyarországon. A genfi konvenció és az európai uniós norma pontosan meghatározza azokat a kritériumokat, hogy ki ismerhető el menekültként. Jeney Orsolya az Amnesty Imternational magyarországi igazgatója szerint a gazdasági menekült nem létező jogi kategória. Menekültekről akkor beszélünk, ha valaki faji, vallási, nemzeti hovatartozása, politikai nézete vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt megalapozottan tart az üldöztetéstől. Mindenkinek alapvető emberi joga menedéket kérni, persze meg kell vizsgálni, hogy megalapozott-e a félelme. Ugyanakkor a nálunk a menekültkérelmeket beadók 77 százaléka koszovói albán – rájuk lehet azt mondani, hogy nem az életüket mentették azzal, hogy elhagyták hazájukat, de ők inkább Németországba, Ausztriába igyekeznek munkáért.

Sokan maradnak nálunk?

NEM. A menedékjogi eljárásoknak csak 24 százalékát tudják lefolytatni nálunk. Míg Európában átlagosan minden harmadik menekült kap valamilyen védelmet, nálunk csak minden 12. próbálkozó.

Tavaly 31 146-an kértek menekültstátuszt, közülük 139-en kaptak 10 évre szóló menekültstátuszt, 90-en 5 évre szóló oltalmazotti státuszt, 3-an egy éves befogadotti státuszt. A magyar letelepedési gyakorlat is szigorú. A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet legalább 3 év jogszerű és megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás után lehet előterjeszteni. Csak azok maradhatnak itt, akik nem terhelik a szociális ellátórendszert, van pénzük, bizonyítottan van hol lakniuk és van egészségbiztosításuk.

Sokkal többen érkeznek hozzánk, mint korábban?

IGEN. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idén 54 700 menedékjog iránti kérelmet regisztrált és becslések szerint az év végére ez a szám elérheti a 100 ezret. Tavalyi év azonos időszakában 4 505 kérelemet nyújtottak be a hivatalhoz.A határrendészet több mint 52 ezer illegális határátlépést regisztrált, tavaly egész évben 43 ezret, de 2010-ben még csak 2370-en voltak egész évben. Az év elején jellemzően Koszovóból érkezett a legtöbb menedékkérő, az utóbbi hónapokban megváltozott ez a tendencia és a menedékjogot kérők többsége Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezik. A hazánkban tapasztalható növekedés hátterében nemcsak az egyre fenyegetőbb arab világbeli konfliktusok, és a Dél-Európában romló életfeltételek állnak, hanem az is, hogy a schengeni övezet, Ausztria és Németország jelenleg a legkönnyebben Magyarországon keresztül érhető el.

Ezrével küldik vissza őket hozzánk?

NEM. Az uniós szabályozás szerint a menekülteket és a bevándorlókat abban az országban kell ellátni, amelynek határát átlépve az EU területére érkeztek. Akit tehát itt menedékkérőként regisztráltak, az hiába ment tovább Ausztriába vagy Németországba, ott már nem jogosult menedékjogot szerezni. Elvileg. Ezt ugyanis a gyakorlatban felülírhatja az a Dublini Rendelet, amely szerint a bevándoroló családokat nem lehet szétszakítani, tehát az eljárást ott kell lefolytatni, ahol a rokonok élnek.

Magyarország továbbra is tranzit ország, amelyet alátámaszt az is, hogy a menekültügyi hatóság a kérelmek nagyobb hányadában eljárást megszüntető végzést hoz azért, mert a menedékkérő időközben ismeretlen helyre távozott. Sőt, az sem ritka, hogy már védelemben részesült személy, az integrációs támogatás ellenére is elhagyja az országot. Tavaly mintegy 30 ezer menedékkérő hagyta el Magyarországot, és ment nyugatra, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről. Tavaly, 1699 esetben kezdeményezett harmadik uniós ország visszatoloncolást, de csak 707 embert tudtak visszaküldeni és két éve is hasonló volt az arány és a létszám is. Idén, eddig 786 esetben kezdeményezték és 400 ember került vissza hozzánk, vagyis időarányosan csak kicsivel többen, mint tavaly. A koszovóiak esetében a legtöbb tagállam azt a módszert alkalmazta, hogy egyenesen Koszovóba küldte a menekülteket.

Szerbiában jó helyen lennének?

NEM. Szerbia eddig senkit, még az egyértelműen háborús övezetekből (Afganisztán vagy Irak) érkezőket sem ismeri el menekültnek. A Helsinki Bizottság szerint a szerb menekültügyi rendszer súlyos hiányosságokat mutat: a menekültek mindenféle támogatás nélkül tengődnek az utcákon, és sokukra a hajléktalanság vár. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kimondta korábban, hogy Szerbia nem tekinthető biztonságos menedéket nyújtó országnak.

Szomszédaink közül ugyanakkor, jelenleg hivatalosan csak Ukrajna tekinthető nem biztonságos országnak, az onnan érkezőket biztosan nem lehet visszaküldeni.

A magyar emberek nem szeretik az idegeneket és a menekülteket?

IGEN. A Tárki májusban publikált felmérése szerint minden korábbinál erősebb Magyarországon az idegenellenesség. A válaszadók 46 százaléka nevezhető idegenellenesnek, és csak 9 százalék barátságos. A többiek, 45 százalék, mérlegelő, azaz nem utasít el eleve mindenkit, de az arabokat 94 százalékuk nem szereti, és 70 százalék feletti azok aránya is, akik a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Ez egyébként nem magyar sajátosság: Ausztriában és Németországban is növekedett az idegenellenesség az elmúlt évben.

Egész Európát ellepik?

IGEN. Az ENSZ adatai szerint Európában 1990-ben 50, most 72 millió migráns él, és a bevándorlók száma évente nagyjából egymillió emberrel nő, ami nincs egészen 2 százalékos növekedés és ez megegyezik a többi kontinensen tapasztalhatóval. A növekedés ugyanakkor 2000 és 2010 között volt eddig a legnagyobb. Igaz ugyanakkor az is, hogy az egymilliós adat Európa esetében abból adódik, hogy évente nagyjából 3 millió bevándorló érkezik Európába, miközben 2 millióan elvándorolnak innen. Ez az oka annak, hogy nemcsak hazánkban, Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is dolgoznak a bevándorlásra vonatkozó szabályok szigorításán, Nagy-Brittania még az uniós állampolgárok esetében is erre készül.

Árnyalja a képet az is, hogy egy 2011-es tanulmány szerint manapság a fejlődő országok egymás közti migrációja jelentősebb, mint a fejlett világba való bevándorlás.