Nem az éhezés, hanem a rossz táplálkozás a probléma a régióban

A régióspecifikus jelentés szorosan kapcsolódik a FAO évente kiadott Az élelmezés-biztonság helyzete a világban elemzéshez (State of Food Insecurity in the World), amit idén május 27-én hoztak nyilvánosságra.

 
Feleződött az éhezők száma, de sokan nem megfelelően táplálkoznak

Az éhezés eltűnőben lévő jelenség a régióban, ahol – és talán ez a jelentés legfontosabb megállapítása –, teljesült az ENSZ által elfogadott Millenniumi Fejlesztési Cél, vagyis az éhezés szintjét felére csökkentették 2015-re. Alig 6 millió ember számára jelent nehézséget a napi élelem biztosítása, ami az 1990-92-ben mért 9,9 millióhoz képest jelentős eredmény. Mindezeknek köszönhetően Európa és Közép Ázsia térsége egy másik fontos mutató, a Világélelmezési Csúcstalálkozó (World Food Summit) által meghatározott célkitűzés (az éhezők számának 50 %-os csökkentése 2015-re) terén is a legjobban teljesítők között van.

„Térségünk országai eltérő stratégiát követnek az élelmezésbiztonság garantálására,” mondta David Sedik, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának vezető szakpolitikai elemzője. „Egy részük a mezőgazdasági-élelmezési önfenntartásra törekszik, mások inkább a liberális kereskedelempolitikát és az export növelését tartják előnyösnek.”

Az alultápláltság elterjedése 2000 óta folyamatosan csökken Lisszabontól Vlagyivosztokig, miután a poszt-szovjet országok is sikeresen kilábaltak az úgynevezett tranzíciós válságból. Tádzsikisztán jelenti az egyetlen kivételt e tekintetben, ahol továbbra is gyakori az alultápláltság, de az elmúlt tíz évben ott is jelentős eredményeket értek el ennek leküzdésében.
 
Az élelmezés-biztonsági helyzet úgy tűnik, változóban van napjainkban: az éhezés helyett a nem megfelelő táplálkozásból eredő problémák (egészségtelen étrend, túlsúly, táplálkozásból fakadó betegségek) kerülnek előtérbe – erre pedig új válaszok szükségesek. Az élelmezés-biztonsági helyzete: Európa és Közép Ázsia című jelentésben a FAO szakértői a diverzifikált mezőgazdasági élelmiszer-termelésben és az azon alapuló változatos étrendben látják a megoldást. Ez utóbbi esetében a felvilágosítás és tájékoztatás (különösen az iskoláskorú gyermekeké és az őket nevelő édesanyáké) kulcsfontosságú lehet.

A bíztató trendek ellenére a táplálkozással összefüggő problémák, mint a mikrotápanyag hiánybetegségek vagy a túlsúly, mindenhol jelen vannak – ez alól a fejlett országok sem képeznek kivételt. Mindkét probléma különösen jellemző az öt év alatti gyermekek esetében, akiknél a hiánybetegségek vérszegénységet és növekedési zavarokat okozhatnak. Másrészről, a gyerekek körében is egyre gyakoribb túlsúly komoly terhet ró a nemzeti egészségügyi rendszerekre a poszt-szovjet és Balkán országok többségében.

Javuló élelmezésbiztonság a csökkenő szegénység révén

Különféle intézményi reformok és a gazdasági növekedés eredményeképp Európában és Közép Ázsiában az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a szegénység, és a megfelelő élelmiszerhez való hozzájutás is egyre kevesebb embernek jelent kihívást. Mégis, az alacsony szegénységi mutatók még nem garantálják az élelmezés-biztonságot. A térség összes országában (Tádzsikisztán és Grúzia kivételével) 10 % alá faragták le az alultápláltsággal küzdők arányát, a szegénység szintjét azonban nem minden országban sikerült ilyen mértékben redukálni.


Javuló élelmezésbiztonság a mezőgazdasági termelés és a szegénység csökkentését célzó törekvések hatására – a táplálkozási aspektus több figyelmet érdemelne. Az országok többségében az élelmezésbiztonság és a szegénység felszámolása évek óta kiemelt prioritás, ezt az egyik, de gyakran mind a két területen indított nemzeti programok is igazolják.
 
Az élelmezés-biztonság helyzete a világban 2015

A 2015-ös globális jelentés szerint jelenleg 795 millió olyan ember él a Földön, aki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez – az 1990-92-es bázisévben ez a szám még majdnem elérte az egymilliárdot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden kilencedik ember éhezik.

A fejlődő régiókban az alultápláltak aránya, vagyis akik nem jutnak elegendő élelemhez egy aktív és egészséges élethez, a lakosságon belül 12,9 %-ra csökkent tíz év alatt a referenciaévben mért 23,3 %-ról.

"A Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése bizonyítja, hogy az éhezés felszámolása lehetséges. Mi legyünk a Zéró Éhezés generációja!" - kommentálta az eredményeket José Graziano Da Silva, a FAO főtitkára. „Ebben a szellemben kell meghozni szakpolitikai döntéseinket és kialakítani a jövő fenntarthatósági fejlesztési célkitűzéseit még az idei év folyamán.”

Az elemzés szerint 2015-re a globális gazdasági helyzet miatt nem sikerült felszámolni a világszintű éhezést, amit még nehezítette a szélsőséges éghajlatváltozás, természeti katasztrófák, és – egyes országokban – a politikai stabilitás hiánya.

Mindeközben a világ lakossága 1,9 milliárddal nőtt 1990 óta – így az éhezők számának csökkenése még szembeötlőbb.