Strasbourgban egy leszázalékolt magyar ügye és egy trafikos pere

Elfogadták a kormány fellebbezését a strasbourgi bírák abban az eljárásban, amelyben első fokon elmarasztalták Magyarországot, mert egy leszázalékolt baktalórántházi asszony elveszítette rokkantnyugdíjra való jogosultságát.

Az 56 éves Nagy Bélánét 2001-ben 67 százalékosan rokkantnak nyilvánították, de 2010-ben a vonatkozó jogszabály változása miatt elvesztette jogosultságát, hogy rokkantnyugdíjat kapjon. 2012-ben, mikor az Országgyűlés újabb szabályokat fogadott el, újra folyamodott rokkantnyugdíjért, amelyet viszont azért nem kapott meg, mert nem felelt meg az új törvény előírásainak, nem fizetett kellően hosszú ideig társadalombiztosítási hozzájárulást.

Nagyné az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusaira hivatkozott, s arra panaszkodott, hogy a törvényi változás megfosztotta megélhetésétől, holott egészségi állapota nem változott azóta, hogy rokkanttá nyilvánították.

Első fokon, februárban a strasbourgi bírák szoros szavazással, 4:3 arányban adtak igazat Nagynénak. Úgy ítélték meg, hogy Nagynét megfosztották rokkantnyugdíjától, holott az ésszerű és arányos csökkentés jobb megoldás lett volna. Rokkantnyugdíjának elvesztése az első fokú ítélet szerint drasztikus és előre nem látható változás volt Nagyné jogállásában, ami miatt túlzott és aránytalanul nagy személyes terhet kellett elviselnie.

Februárban a bíróság első fokon 10 ezer euró (mintegy három millió forint) kártérítést ítélt meg a baktalórántházi asszonynak. Elutasította viszont a bírói testület mind az állam, mind a panaszos, a soproni Vékony László fellebbezését abban az ügyben, amelyben januárban a bírák 21 ezer euró (közel 6,3 millió forint) kártérítést ítéltek meg, amiért a férfi családi vállalkozása bármilyen ellentételezés nélkül elveszítette dohánykereskedelmi engedélyét, ami miatt a vállalkozás nem sokkal később tönkre is ment. A bírák úgy ítélték meg, hogy a magyar hatóságok megsértették Vékony magántulajdonhoz fűződő jogait. A fellebbezések elutasításával az ítélet jogerőssé vált, az államnak ki kell fizetnie a kártérítést.

Ahogy abban az ügyben is, amelyben egy ügyvéd, Kincses István amiatt indított pert Strasbourgban az állam ellen, mert elmarasztalták a bíróság megsértéséért. Ezzel állítása szerint korlátozták a véleménynyilvánítási szabadságát. Ezzel a strasbourgi bíróság nem értett egyet, de a magyarországi eljárást indokolatlanul hosszadalmasnak találták, s ezért Kincsesnek 1500 euró (mintegy 450 ezer forint) kártérítést ítéltek meg. A fellebbezés elutasításával ez az ítélet is jogerőssé vált.