Nőtt, vagy csökkent a dolgozók száma?

Májusban tovább csökkent a dolgozói létszám a kiskereskedelemben, így a szektorban a KSH adatai szerint 2604 fővel kevesebben dolgoztak ekkor, mint februárban, az utolsó teljes, a vasárnapi nyitva tartásról szóló szigorítás előtti hónapban. A nagykereskedelemmel együtt az alkalmazotti létszám 2711 fővel volt kisebb.

A Blokkk.com internetes szakportál szerint a KSH módszertant váltott. A kiskereskedelmi létszámadatokat korábban az üzemanyagárusok nélkül összegezte, most viszont hozzácsapta a kutak adatait is. Így természetesen nagyobb a kiskereskedelem létszáma az előző évhez képest, de minden hónapban átvezetve a módszertani változást – így a Blokkk.com – a csökkenő trend nem változott.

A most frissült, nemzetgazdasági szinten alkalmazásban állók adatsora is azt mutatja (járműjavítással együtt), hogy tavaly februárban és májusban sokkal kevesebben dolgoztak az ágazatban. Tavaly ebben az időszakban csökkenést mutatott (az előző év azonos időszakához képest) a foglalkoztatási index, míg most növekedést mutat.

A piaci elemzők szerint annyira megváltozott a kiskereskedelmi piac, hogy jelen állás szerint a bázishatások miatt sokkal tisztább kép rajzolódik ki (csak és kizárólag a vasárnapi boltzár hatása miatt) a forgalom vagy a létszám szintjén, ha a vonalat, a bázist a sarkalatos jogszabályok bevezetésének időpontjánál állapítják meg.

A munkaerőpiacon ugyanolyan hatása volt az online pénztárgéprendszer kiépítésének 2014-ben, mint a forgalmi adatoknál. (A pénztárgépek bekötése nagyjából ezermilliárd forinttal fehérítette a forgalmat.) A kereskedők nem csak egyre több nyugtát adtak, hanem a költségeikkel, így az alkalmazottakkal is pontosabb elszámolásra kényszerültek. A kiskereskedelem éves összehasonlításban bármely viszonylatban (forgalom, létszám) mért növekedésének semmi köze a vasárnapi boltzár hatásaihoz – jegyezte meg a Blokkk.com

A piaci elemzők már többször leszögezték, nem volt a magyar kiskereskedelemben, illetve fogyasztásban ahhoz hasonló, mint ami az elmúlt 12 hónapban történt és ami ennyire átalakította volna a piacot. Ezért a 2015-ben képződő statisztikai adatokat teljesen felesleges összehasonlítani a 2014 azonos időszakával, ugyanis a statisztikai adatsorból nem lehet kiszűrni a vállalkozói és a fogyasztói magatartásváltozást, legfeljebb csak következtetni lehet arra, hogy a bázishoz képest mutatkozó, ám a gazdasági sarokszámok mozgását nem követő eltérések miből fakadhatnak.

A diákok vesztettek

Most májusában, áprilishoz képest a teljes munkaidősök létszáma kis mértékben nőtt ugyan, de a teljes időszak mérlegét ez nem befolyásolta. A nem teljes munkaidősök létszáma viszont tovább apadt, így elmondható, hogy a diákok, kismamák és más részmunkaidősök látták eddig a legnagyobb kárát a vasárnapi boltzárnak, hiszen folyamatosan csökken a létszámuk.