Minden pályakezdő kincs

„Eleinte ódzkodtam attól, hogy friss diplomást vegyek fel.

Féltem attól, hogy rengeteg pluszmunkát jelent majd megtanítani a munkánk gyakorlati finomságaira – még akkor is, ha kiváló eredményekkel végezte el az egyetemet –, és tartottam attól is, hogy viselkedése, gondolkodásmódja nem illik majd a főként 40 fölötti kollégákból álló csapatba. Miután végül mégis megkockáztattam ezt a lépést, rá kellett jönnöm, hogy nagyot tévedtem” – meséli egy közepes méretű magyar vállalkozás vezetője. Ő azt tapasztalta, hogy a pályakezdő új munkatárs nem csupán gyorsan elsajátította a legfontosabb tudnivalókat, de látásmódja, a problémákhoz való új megközelítése inspirálóan hatott a többiekre is.

Bár egy friss diplomás személyisége sokat nyom a latban, ha az első munkahelyre való beilleszkedésről van szó, foglalkoztatása számos előnnyel – ugyanakkor a vezetőkre nézve feladattal is – jár. A szakemberek szerint az első és legfontosabb az elkötelezettség megteremtése.

„Az ennek eléréséhez nyújtott támogatás a legtöbb, amit a vezető tehet az újonnan érkezőért. Ha a friss diplomás jól érzi magát, jól is teljesít, azaz hozzájárul az üzleti eredményességhez. Ha ő sikeres, és a vállalatnak is jól megy, az egy igazi win-win játszma. Ráadásul egy munkatárs eredményessége a vezető sikere is” – mondta lapunknak Ábri Judit executive coach, a Coaching Határok Nélkül alapítója.

Szerinte az elköteleződést erősítő vezető odafigyel beosztottjaira, bevonja őket a döntéshozatalba, és felhatalmazza őket az önálló munkavégzésre, támogatja, sőt el is várja a kreatív, önálló gondolkodást.

„Az a szerencsés, ha a vezető fokozatosan kezdi terhelni a friss diplomásokat, hogy ne ijedjenek meg a rájuk zúduló új kihívásoktól, de nemcsak az egyszerű feladatokat bízza rájuk. Az egyetemről kikerülők elméleti síkon jól képzettek saját szakterületükön, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is mindent azonnal el tudnak végezni” – hívta fel a figyelmet Ábri Judit. A beilleszkedéshez és a tanuláshoz elengedhetetlen a belső motiváció, és rengeteget segíthet egy jó mentor, akit lehetőség szerint maga a pályakezdő választ ki szimpátia alapján. A mentor nemcsak a szakmai kérdésekben támogatja a pályakezdőt, hanem a kapcsolatrendszerét is egyengeti, azaz bemutatja fontos kollégáknak, és megismerteti a vállalati kultúra írott és íratlan szabályaival. Utóbbinak rendkívül fontos szerepe van a karrierépítésben és a konfliktusok kezelésében, elkerülésében is.

„Fontos, hogy az új belépő tisztelettel forduljon idősebb kollégái felé, ugyanakkor legyen bátor, és mondja ki, ha új gondolata van – akármilyen eretneknek tűnik is. A vezető esetében pedig az a helyes, ha nem zárkózik el az új gondolatoktól, rugalmasan fogadja és mérlegeli a szokatlan felvetéseket, akármilyen fiatal is az, aki előhozakodik ezekkel. Ezenkívül a múlt megoldásai nem mindig működnek a jövőben is. Áldás tud lenni egy friss szem, egy más irányú megközelítés – a fiatal munkatársak pedig éppen ezt hozhatják. Persze csak akkor, ha hagyják őket kibontakozni” – véli Ábri Judit, aki szerint a friss diplomások tudása túlmutat az idegen nyelvek ismeretén vagy a lexikai tudáson. Technológia terén például mindenben, ami internetalapon működik, előnnyel rendelkeznek.

Ebben az évben 105 ezer jelentkezőből több mint 72 ezer fiatalt vettek fel valamelyik egyetemre, főiskolára. Tanulmányaik végén ők is szembesülnek majd azzal a kihívással, amit az első munkahely jelent. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) vezetője azt tapasztaltja, nincsenek nagy különbségek a pályakezdők megítélésében a vezetők szempontjából. Vannak persze karok, amelyeknek a volt hallgatói könnyebben találnak állást, de összességében a fiataloknak nem kell tartaniuk attól, hogy az elvégzett iskola neve hátrányt jelent majd számukra. A munkáltatók döntő többsége ma már nem gondolja azt sem, hogy egy fizetős képzés kevesebb vagy felszínesebb tudást adna, mint egy államilag finanszírozott képzés, ahová csak magas pontszámmal lehetett bekerülni.

Sokkal nagyobb probléma, hogy továbbra is kevés friss diplomás beszél idegen nyelvet úgy, ahogy arra egy munkahelyen – például multinacionális nagyvállalati közegben – szükség volna. „Sem a konyhanyelv, sem a passzív, azaz írásbeli tudás nem elegendő, és a vezetőknek újra és újra azzal kell szembesülniük, hogy sok pályakezdő még egy állásinterjút sem mer bevállalni azon a nyelven, amelyikből elvileg nyelvvizsgája van” – mesélt tapasztalatairól Csaposs Noémi.

Meglepő az is, hogy bár a fiatalok többsége a nap 24 órájában használja okostelefonját, laptopját, és szörföl az interneten, a kommunikációs csatornákon kívül alig használnak készségszinten olyan programokat, alkalmazásokat, amelyek egy munkahelyen segítségükre lehetnek. Hiányos például a táblázatkezelő vagy a prezentációk készítésére alkalmas programok ismerete. „Miközben a csetelés a vérükben van, sokan közülük nem is hallottak például a Preziről, használni pedig végképp nem tudják. A vállalatok visszajelzései szerint baj van a fogalmazási képességükkel, és olykor az alapvető udvariassági formulákat sem használják. Gyakran már az önéletrajzukat sem megfelelő stílusban fogalmazzák meg, és volt rá példa, hogy valaki az állásinterjún azonnal letegezte a HR-vezetőt és munkatársát” – tette hozzá a szakember.