Erősödik a Fidesz és az MSZP, gyengül a Jobbik és a DK

A Fideszt nevezi a nyár egyértelmű nyertesének legfrissebb elemzésében az Ipsos, amely azt mérte: a kormánypárt szeptemberben az idei év eddigi legjobb eredményét érte el - híveinek száma 1,9 millió fő -, a második helyen a Jobbik áll 1,1 milliós táborral, a harmadik az MSZP 800 ezer támogatóval.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékkal vezet, a Jobbik 26 százalékos. Az MSZP ebben az aktív körben 17, a DK 7 százalékot ér el, az LMP 5, az Együtt 1 százalékot kap. Vagyis a Fidesz és az MSZP támogatottsága nőtt: a két hónappal ezelőtti felméréshez képest a kormánypárt 3, a szocialisták 2 százalékponttal erősödtek. A Jobbik visszaesése 2 százalékpontos, ahogy a DK-é is, az LMP népszerűsége nem változott.

Hogy mindez mandátumszámban mit jelentene, arra az elemzés nem tér ki, de valószínűsíthető, hogy újabb nagy arányú, de még nem kétharmados sikert hozna a Fidesznek. Másfél éve a baloldali pártok közösen indulva 26 százalékot értek el, míg most az MSZP, a DK és az Együtt összeadva 25-ön áll. A Fidesz négy százalékponttal gyengébb, mint tavaly a választáson, a Jobbik 6 százalékponttal erősebb.

A Fidesznek ezen a nyáron úgy sikerült bővítenie a szavazótáborát, hogy aktivizálta a korábban pártot nem találók nagyjából 300 ezres csoportját. Leginkább a harmincas-negyvenes korosztályban sikerült új támogatókat szereznie a kormánypártnak, júniusban 17 százalékos volt itt a támogatói kör mérete, most 31 százalékos. Az átlagos növekedésénél nagyobb sikert tudott elérni a kormánypárt még a közép- és felsőfokú végzettségűek, a szellemi munkát végzők körében, valamint a vidéki városokban - e rétegekben az elmúlt negyedévben 8-10 százalékkal gyarapította a táborát.

A Fideszt júniusban a teljes választókorú népesség 20 százaléka támogatta, most 24 százaléknyian állnak mögötte. A rangsor második helyén a Jobbik áll, a nyár elején 15 százaléknyi választóra számíthatott, ezúttal 14 százalékos a tábora. Valamelyest javított az MSZP, júniusban 9, most 10 százalékos támogatottsággal. A DK és az LMP folyamatosan szoros versenyt fut egymással, rendszerint az előbbinek van némi előnye: a Demokratikus Koalíciót a választóközönség 4 százaléka támogatja, az LMP-t 3 százalékuk - bő háromszázezer, illetve negyedmillió szavazójuk van. Az Együtt megalakulása óta folyamatosan 1 százalékot ért el a teljes lakosság körében, ezúttal 2 százalékos az Ipsos által mért adat. A többi politikai erőnek minimális, tizedszázalékokban mérhető tábora van - írták.

Az Ipsos összegzése alapján a nyári hónapokban a pártoktól távolságot tartók aránya nagymértékben, 44-ről 38 százalékra csökkent, a korábban tanácstalan választók zömmel a Fidesz mellett aktivizálódtak. Számuk ugyanakkor még mindig jelentős, 3 millióan nem neveztek meg kedvelt pártot.

A Fidesz egyetlen kivételtől eltekintve minden társadalmi rétegben a legkedveltebb párt. A 30 év alattiak körében továbbra is a Jobbik népszerűsége a nagyobb: 27 százalék, szemben a kormánypárt 16 százalékával az Ipsos adatai szerint.

A Fidesz a leginkább megosztó párt, nemcsak a támogatottsági listát vezeti 24 százalékkal, hanem az elutasítások rangsorában is első helyen áll, lényegében ugyanilyen aránnyal, 23 százalékkal. Az MSZP-t 17 százaléknyian, a Jobbikot 13 százaléknyian tartják a leginkább ellenszenves pártnak - olvasható az elemzésben.

Az nem meglepő, a baloldali pártok híveinek többsége (a DK-sok 64, az MSZP-sek 60 százaléka) mindenekelőtt a Fideszt utasítja el. Azonban a Jobbik szavazói részéről is markáns ellenérzések fogalmazódnak meg. A radikális párt hívei körében ugyanis többen idegenkednek a Fidesztől, mint az MSZP-től: előbbit négytizednyien nevezték meg a legnagyobb mértékben elutasított pártként, utóbbit egyharmadnyian.

Kutatásuk alapján azt írták: jelzi a jobbikosok távolságtartását az is, hogy csak minden tizedik tartja számon a Fideszt második kedvelt pártjaként. A kormánypártiak nyitottabbak, hiszen 20 százalékuknak a Jobbik a tartalékja s ennél kevesebben, 15 százaléknyian éreznek heves ellenszenvet.